Az első génmanipulált (GM) - vagy máshogy nevezve: transzgenikus - növényt 1983-ban állították elő Amerikában, ám mire a genetikailag módosított élelmiszerek forgalmazása megkezdődött az Egyesült Államokban, tizenhárom év telt el. Az Európai Unió ma is tiltja ezeknek a növényeknek az áruba bocsátását, egyelőre csupán kísérletek folynak bizonyos fajtákkal - emlékeztet Oravecz Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szakfőtanácsosa. Oravecz szerint a transzgenikus növények térhódítását jól mutatja, hogy 1996-ban még csak 1,6 millió hektáron folyt GM-fajták termesztése a világ országaiban, 1999-ben viszont már 39,9 millió hektáron. A génmanipulált növénytermesztés leginkább az Egyesült Államokban terjedt el: a világ összes GM-termőterületének 67 százaléka az USA-ban található, ezt követi Argentína 16, majd Kanada 9 százalékkal.
A GM-termőterület több mint felén, 21,6 millió hektáron gyomirtó szereket tűrő szóját állítanak elő, ezt követi 11,1 millió hektáron, az összes terület 28 százalékán a különböző típusú kukoricák termesztése. Különösen népszerűek a génmanipulált növények között azok, amelyek ellenállnak bizonyos gyomirtó szereknek. Ilyen fajtákat szójából, kukoricából, gyapotból is előállítanak, mivel az összes többi növényt kíméletlenül elpusztító szerekre „ügyet sem vetve” óriási mértékű terméshozam-emelkedést produkálnak. Balázs Ervin, az MTA levelező tagja szerint nagy jelentőségű a szárazságtűrő növények kifejlesztésének lehetősége is. Ezek a fajták rendkívüli körülmények - afrikai hőség és szárazság - közepette is megfelelő termésátlagot biztosítanak, ami a súlyos élelmezési nehézségekkel küzdő országok számára létfontosságú lehet a jövőben.
Más szempontból is fontos lehet a génmanipuláció: Kínában jelenleg a világ GM-termőterületeinek 1 százaléka található, az ázsiai térségben ugyanakkor az óriási népesség jelentős része szegényesen táplálkozik. Márpedig a főleg rizsen alapuló étkezés például A-vitamin-hiányt okozhat, ami látáskárosodáshoz, sőt vaksághoz is vezethet Jekkel Zsolt, az Aventis Crop Sciences cég biotechnológiai igazgatója szerint. Ő arra hívja fel a figyelmet, hogy a rizs génszerkezetének megváltoztatásával e növénybe is be lehet ültetni az A-vitamint termelő géneket. (A rizs teljes genómját, genetikai kódját idén márciusban fejtették meg.)
Magyarországon a géntechnológiai tevékenységet jelenleg az 1998. évi XXVII. törvény szabályozza. A jogszabály szerint a genetikailag módosított szervezeteket csak kísérleti úton lehet kipróbálni. Oravecz ugyanakkor kifejti, hogy amennyiben az Európai Unió feloldja a tilalmakat, akkor a jogharmonizáció következtében - az ügyben az EU-nál szigorúbb szabályozású - Magyarország is hasonlóan cselekszik majd a GM-szervezetek forgalmazásának engedélyezésénél. Magyarországon tavaly adták ki az első engedélyeket a GM-növények szabadföldi kibocsátására, ahol a fajták alkalmazkodóképességét, a környezeti hatásokat vizsgálták. A kísérletek során, 2000-2002 között az állami fajtaelismeréshez szükséges elemzéseket végzik el a kutatók az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetben és a növényvédelmi állomásokon. Ennek során a módosított tulajdonságokat is ellenőrzik, illetve engedélyezik a gyomirtó szereket, ez utóbbi a növényvédelmi hatóság feladata. Ideális esetben 2002-ben Magyarországon is elismerhetik az első GM-fajtákat, amit egy év múlva a forgalmazási engedély megadása követhet. Ekkor már új élelmiszerként, takarmányként hagyják jóvá a forgalomba hozatalt, ám ekkor is elképzelhetőek megszorítások: így például címkén kell majd feltüntetni, hogy genetikailag manipulált termékekről van szó, illetve területi, izolációs korlátozásokat is elrendelhetnek a hatóságok. Az engedélyezési rendszer hatodik évében, 2004-ben pedig a köztermesztés is megkezdődhet, feltéve, hogy Európa nyugati felén is liberalizálják a GM-fajták szabályozását.
A kísérleti célra tavaly, illetve idén kiadott magyarországi engedélyeket az első évben 5 cukorrépafajtára, 9 kukoricatípusra, illetve egyfajta őszi káposztarepcére kérték különböző cégek. Tavaly a legtöbb fajtára a Novartis Seeds Kft. kért kísérleti engedélyt, utána a Monsanto Kereskedelmi Kft. és az AgrEvo Hungária Kft. következett, végül a Pioneer Hi-Bred Magyarország Rt. Idén újabb kérelmezők is akadtak, például az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete, valamint a KWS-Aventis.
Szegő Iván Miklós
Szegő Miklós Iván