BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 -0,31 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Ellentétes külkereskedelmi folyamatokat vár a lassan növekedő édesipar

A magyarországi édességgyártók idén mintegy 4 százalék körüli forgalomnövekedést értek el, bevételük 95 milliárd forint körül várható. Ez évben a legnagyobb mértékben a minőségi és kisebb súlyú táblás csokoládék fogyasztása emelkedett. A gyártók az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás után az import növekedésére számítanak, az exportlehetőségek bővülését pedig – inkább értékben, mint mennyiségben – a FÁK-országok és Románia esetében várják.

2000. december 17. vasárnap, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az év eleji igen lassú növekedés ellenére várhatóan 4 százalékkal emelkedik, így eléri a 95 milliárd forintot az édesipar teljes idei forgalma – véli Kanyó Gyuláné, a gyártó cégek 80 százalékát összefogó Édességgyártók Szövetségének titkára. Az év végére felgyorsuló növekedés szinte valamennyi árucsoportra jellemző, leginkább mégis a mintegy 135 ezer tonnás össztermelés felét kitevő csokoládéfélékre. A táblás csokoládék fogyasztásában egyre inkább a minőség dominál a mennyiség helyett, ezt jelzi az is, hogy csökkent az ízesítetlen és bevonómasszákból gyártott termékek, nőtt viszont a dúsított és fehér csokoládék forgalma. Ugyanakkor emelkedik az árucsoport csaknem 20 százalékát kitevő 100 gramm alatti táblás csokoládék értékesítése is. A táblás piacot 40 százalékos részesedéssel a Kraft Foods vezeti Milka és Pirosmogyorós termékeivel, a hungarikumként számon tartott Boci csokik gyártója, a Nestlé Hungária előtt. A csokoládécsoport legnagyobb részét, több mint 50 százalékát a szeletes áruk alkotják. Ezekből a legtöbbet a 30-50 forint árfekvésű termékekből – Sportszelet, Chokito, Twix, Duna és Balaton szelet – értékesítenek. A karácsonyi időszak slágerterméke továbbra is a szaloncukor, idén a gyártók csaknem ötezer tonnát termeltek ebből a sajátosan magyar édességből. A vásárlók leginkább a kisebb, 400-700 gramm kiszerelésű és olcsóbb, zacskós csomagolású szaloncukrokat keresik.
Az édességek harmadrészét kitevő kekszek, ostyák és teasütemények értékesítése idén a csokoládéféléknél szolidabb mértékben emelkedett. A cukorkacsoport termelése változatlanul nem érte el az édességcsoport 10 százalékát. Ennek oka, hogy az alacsony árfekvésű cukorkák értékesítéséből a gyártóknak nem származik számottevő bevétele, ezért ezek reklámozására sem költenek túl sokat. Kivételt a torokfertőtlenítő és szájízesítő cukorkák jelentik, ezek a mintegy 9 ezer tonna volumenű árucsoport 40 százalékát teszik ki. A gyártók ezen termékek további, márciusig tartó forgalombővülését várják. A chipsek, snackek, műzlik és reggelizőpelyhek értékesítése is növekedett, így idei forgalmuk a teljes édességpiac 12 százalékát tette ki. Szintén nő a kereslet a jégkrémek és jégtorták iránt, évközi átlagos forgalmuk már közelíti a nyári időszakét.
A gyártók jövőre sem számítanak nagyobb arányú bevételnövekedésre, csupán az ideihez hasonló, 4-5 százalékosra. Az átlagot meghaladó forgalomnövekedést a kisebb, speciális termékeket gyártói értek el idén, így várhatóan jövőre is. Az export mennyiségben továbbra is meghaladja kissé az import volumenét, azonban értékben az arány fordított. Ez a Magyarországon megtelepedett multinacionális vállalatoknak köszönhető, ezek több országban termelnek, s így egyben exportőrök és importőrök is. A gyártók úgy vélik, hogy az EU-csatlakozással, a vámok megszűnésével a magyar édesipari nyersanyagok nagyobb mértékű, az inflációt többszörösen meghaladó árnövekedése a behozatal emelkedését okozza majd. Az export növelésére – inkább értékben, mint mennyiségben – a FÁK-országok és Románia esetében számítanak.
D. E. L.

Domokos Erika
Domokos Erika

Ez is érdekelhet