Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mint csaknem minden élelmiszer-ipari szakágazatnak, az alig egy tucat nagyobb üzemből és több mint 200 kisebb vállalkozásból álló konzerviparnak is az alapanyag oldalon vannak a legnagyobb problémái. Magyarország éghajlati viszonyai ideálisak a zöldség- és gyümölcstermesztésre, az egy évtizeddel ezelőtt még 2,2 millió tonnás zöldségtermés azonban negyedével, az 1,6 millió tonnás gyümölcstermés pedig felére esett vissza az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a fogyasztási szint is drasztikusan süllyedt. Jelenleg évente mintegy 2,6 millió tonna zöldség és gyümölcs terem a kertészetekben, 180 milliárd forint értékben. A termésmennyiség jelentős ingadozása az éghajlati kilengéseknek és az ágazati szereplők tőkeszegénységének következménye.
A szektor jövedelemtermelő képességét jórészt a friss étkezési áruként eladható termék aránya határozza meg. A felvásárlási árak szintje ugyanis nem teszi lehetővé, hogy az ipari alapanyagként eladott árun számottevő jövedelem keletkezzen. A helyzet több zöldségféle esetében már annyira elromlott, hogy kormányzati beavatkozás nélkül elképzelhetetlen a javulás. Jó példa erre az ipari paradicsom, illetve a zöldborsó termelése. Az 1985-90-es években az átlagos paradicsomtermés 464 ezer tonna volt, idén alig 110 ezer tonna. Az aszály miatt idén zöldborsóból a tervezett 40 ezer tonnánál 35-40 százalékkal kevesebbet tudtak csak a gyárak felvásárolni. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi 35 ezer tonnával szemben csak mintegy 25 ezer tonnát dolgoztak fel, pedig a magyar árut újra egyre több jól fizető orosz partner keresi.
A vertikum szereplői, a szaporítóanyag-előállítók, a termelők, a feldolgozók és a kereskedők mára igen eltávolodtak egymástól. Részben ennek következtében a minőségellenőrzés és a forgalmazás terén zavarosak az állapotok. A birtokok elaprózódása és a termelői szervezetek vontatott formálódása lassítja a versenyképes kertészeti vertikum kialakulását. Pedig az idő a leginkább szűkös tényező, mivel a csatlakozási folyamat során megszűnő korlátok a hazai piacon is egyre jobb és jobb helyzetbe hozzák a kisebb költségekkel gazdálkodó dél-európai versenytársakat.
Az alapanyag oldal bizonytalansága nem hiányzott az exportpiacainak visszatérő válságával küzdő konzerviparnak. A feldolgozott nyersanyag mennyisége az 1985. évi 850 ezer tonnáról 1993-ra 550 ezer tonnára zuhant, jelenleg mintegy 600 ezer tonna. A magyarországi konzervipar összes forgalma tavaly 150 milliárd forint volt. Az export aránya az értékesítésben értékben 50 százalék, a külkereskedelmi mérleg aktívuma azonban csökkenő. Az orosz piac továbbra is meghatározó a kivitelben, de jelentős sikereket értek el a gyártók a nyugati, elsősorban a német piacon is. Az export jelentős növelésére annak ellenére nem látható esély, hogy a CEFTA-országok felé több lehetőség nyílik az EU-csatlakozásig. A kivitel szerkezete meglehetősen koncentrált, 4-5 termék adja a gerincét. Az immár évek óta stagnáló belföldi kereslet, valamint az említett két tényező megviselte a szakágazat szereplőinek pénzügyi helyzetét, veszteségeik évek óta halmozódnak. Az energiaköltségek folyamatosan emelkednek, és a fokozott verseny miatt nyomottak a piaci árak. Ilyen körülmények között, átlagosan 50 százalékos kapacitáskihasználtság mellett nem halasztható már sokáig a kihasználatlan kapacitások leépítése.
A fokozódó tőkehiányú cégek között persze vannak kivételek. Az elmúlt tíz év alatt ugyanis volt elég idő a megfelelő túlélési stratégia megtalálására. A biztos piacon maradók között a nagy nyugati márkákat gyártók mellett számos hazai cég és márka is van. Meghatározott piaci és termelési méret felett az erős márka, alatta a több lábon állás – jellemzően a friss zöldség és gyümölcs kereskedelmével kiegészített tevékenység – a jövő kulcsa. Mindehhez persze elengedhetetlen a tőkeellátottság javítása, ami nehezen elképzelhető külső tőke bevonása nélkül. Ahhoz pedig, hogy a konzervgyártók vonzóvá váljanak, el kell mélyíteniük a beszállítóikkal való kapcsolataikat, s kínálatukat a perspektivikus termékek irányába kell alakítaniuk.
Fórián Zoltán
vezető elemző
Rabobank Hungária Rt.
