Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szakértői értékelések szerint az élelmiszerárak elmúlt egy évben bekövetkezett, az átlagos inflációt jelentősen meghaladó emelkedése rontotta a kedvező inflációs trendet, sőt az élelmiszerárak növekedése várhatóan felborítja a jövő évi inflációs elképzeléseket is. Az elemzők egy része ennek okát az agrárárak, illetve a mezőgazdasági termelői árak növekedésében látja, tovagyűrűző hatást vélve az élelmiszer-feldolgozásra, s végül -értékesítésre. A mezőgazdasági termelői árak az utóbbi időszakban a korábbi mélyrepülést követően valóban látványosan emelkedtek, a növekedési trend azonban már megtört, üteme lassulóban. Míg azonban a termelők felé ezeket a megemelkedett árakat a feldolgozó cégek megfizetik, utóbbiak a termelőkhöz hasonlóan szintén emelkedő költségeiket a jelek szerint már kevésbé tudják elismertetni a kereskedelem felé átadási áraikban.
Piros László, az Éfosz főtitkára egy korábbi nyilatkozata szerint tavaly az összes élelmiszer-fogyasztás 9,9 százalékkal növekedett az előző évhez képest, de ez csak 2,7 százalékos termelőiár-növekedéssel járt. Az ezzel a folyamattal egyidejű 6 százalékos fogyasztói áremelkedésből és a 10 százalékos inflációból levezetve kiderül, hogy a lakosság 40 milliárd forintot takarított meg az élelmiszerárakon tavaly. Nem csoda tehát, ha az év eleji hírek arról szóltak, hogy az élelmiszeripar legtöbb ágazata, vállalkozása egy ideje alig hoz hasznot, a cégek költségeiket is alig tudják megfizettetni a kereskedőkkel, ráadásul az alacsony árak mellett tavaly még az orosz válság is éreztette a hatását. Fentiek miatt ebben az évben már fokozottabban vetődött fel többször is a felesleges kapacitások leépítésének szükségessége, s ez a folyamat kétségtelenül el is kezdődött, illetve folytatódott. Az ágazat termelékenységével kapcsolatban elemzők egyéb hatások mellett idén először az energiaár hatására is felhívták a figyelmet.
Az élelmiszer-kereskedelem belföldi értéke tavaly 1300 milliárd forint volt folyó áron, ez idén 2,8 százalékkal csökkent. Eddig az elmúlt két évi csökkenés után az élelmiszer-ipari export több mint tíz százalékkal növekedett, miután azonban az összes értékesítés 80 százaléka belföldi, az ágazat szempontjából döntő a hazai piac. Magyarországon az infláció 10 százalék körülire várható, ez év első kilenc hónapjában pedig a KSH adatai szerint az élelmiszerek, italok, dohányáruk ára 12,6-12,7 százalékkal növekedett mondja most Piros László. A főtitkár sajnálatosnak tartja, hogy elemzők az idei élelmiszerár-emelkedéssel kapcsolatban úgy vélték: az árak növekedéséből adódó többlettel az előző év árbevétel-kieséseit pótolja az élelmiszeripar. Ez már csak azért sincs így cáfolja a fenti vélekedést , mert az élelmiszeriparnak a kereskedelem felé érvényesített értékesítési árnövekedése mindössze 7 százalékos. Az árucsoport árnövekedése és az ipar által az átadási árakban elért emelkedés közötti különbség hozzávetőleg 6 százalék, míg tavaly ennek a fele sem volt hívja fel a figyelmet a szakember. Egyúttal emlékeztet arra, hogy az utóbbi három évben ez a második, amikor a kereskedelem az ágazat, illetve cégei felé olyan érdekérvényesítést hajt végre, aminek az input árak alakulásához nem sok köze van. Az élelmiszeripar input költségei ugyanis olyan mértékben emelkedtek a fenti időszakban, hogy a cégeknek a belföldi kereskedelem felé átadási áraikat 16-17 százalékkal kellett volna emelniük, szemben a 7 százalékkal. Emiatt idén folytatódik az élelmiszer-árolló nyílása, illetve az élelmiszeripar bevételvesztése. Utóbbi értéke a főtitkár szerint a fentebb vázolt belföldi folyamatok következtében idén az első kilenc hónapban 50-60 milliárd forint.
L. L.
