Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idén a második félévben a magas takarmányárak miatt ugrásszerűen, kilogrammonként átlagosan 220 forintról 280 forintra nőtt a sertés felvásárlási ára az első félévhez képest. A WTO egyezmény szerint adható 5,8 milliárd forint exporttámogatást viszont már az első félévben felhasználták a - múlt év azonos időszakához képest kétszer annyi exportot bonyolító - feldolgozó cégek - összegzi az ágazat pillanatnyi helyzetét Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (hússzövetség) titkára.
Menczelné szerint az eddigi belföldi áremelés nem elégséges ahhoz, hogy ellensúlyozza a magas felvásárlási árakat, amelyek emelkedéséhez a volumenében nem jelentős élősertés-kivitel is hozzájárul. A szövetség már javasolta az első félévben még exporttámogatást is élvező élő sertés kivitelének korlátozását. Az élő sertés átlagos ára 300-305 forint kilogrammonként, a sertésvágások száma pedig az első félévi heti átlagosan 90 ezerről mostanra 60-65 ezerre csökkent. Ennek oka az is, hogy a korábbi élősertés-kivitelben jelentős volt a malacok száma - teszi hozzá Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára.
A szövetség az Országos Húsipari Kutatóintézettel karöltve elkezdte a hústermékek minőségének fokozott ellenőrzését, ami az idén az utolsó negyedévben a párizsi termékcsoportra terjed ki. Az egy főre jutó, éves szinten 28 kilogrammos húsfogyasztás Magyarországon nem növekszik, ezért és a feketegazdaság árletörő hatása miatt is tartják fontosnak a szervezet tagjai a minőséget.
A magyar húsos cégek ugyanakkor - a világpiacon továbbra is jellemző sertéshús-túlkínálat miatt - a külpiacokon csak úgy tudnak versenyképesek maradni, ha alacsonyan tartják áraikat. A koreai, japán és orosz piac megtartása, illetve a magyar húsexportőrök ezeken való jelenlétének erősítése ugyanakkor rendkívül fontos. Amennyiben tehát az élő sertés felvásárlási ára tovább emelkedik, nem kizárt belföldön az eddigi, cégenként eltérő mértékű áremelések után a további áremelés sem - vélekedik a hússzövetség titkára. A VHT adatai szerint a hasított lehúzott félsertés átadási ára az év eleji átlagosan 400 forintról mostanra 600 forintra emelkedett, míg a rövidkaraj fogyasztói ára 600 forintról 850-900 forintra nőtt kilogrammonként, a felvásárlási átlagár pedig hasított súlyra - SEUROP minőség esetében - kilogrammonként 341 forintra növekedett az év eleji 254 forintról. Ezek a sertésárak a gazdák részére elviselhetővé teszik a jelenlegi magas takarmányárakat, amíg megmaradnak, nem veszteséges a sertéstartás - fűzi hozzá Zádori László, jelezve: ehhez fenn kell maradnia a jelenlegi exportvolumennek. A szakember nem tart attól, hogy a sertések száma akár jövőre jelentősen a jelenlegi, mintegy 5,3 millió alá csökkenne.
A húságazat a második félévben 600 millió forint támogatást kap a vágási melléktermékek ATEV Rt. által történő ártalmatlanításának 2 milliárdos költségéhez képest, továbbá higiéniai és fenntartási célra. Ezek támogatására júliusban és augusztusban 1,2 milliárd forintot költött intervenciós alapjából a VHT, az év utolsó négy hónapjában pedig összesen további 1,2 milliárd lesz a támogatás, ennek már csak felét fizeti a terméktanács - hívja fel a figyelmet Zádori. A hússzövetség mindenesetre azt szeretné elérni, hogy az ágazat közvetett támogatása közelítsen az uniós arányok szerinti 50 százalékra a jelenlegi magyarországi 13-14 százalékról. A magyar támogatási arány a terméktanács titkára szerint még ennél is rosszabb. Az ágazat 1998-as, 240 milliárd forintos árbevétele után idén várható 270 milliárd forinthoz képest kevesebb, mint 10 százalék. A szabályozással kapcsolatban Menczelné megjegyzi: annak utólagossága, ad-hoc jellege évek óta problémát jelent a szövetség 40 százalékos arányban exportra szállító cégeinek.
A szövetség javaslata szerint jövőre mintegy 10 milliárd forint állami támogatásra lenne szükségük a feldolgozóknak, ebben azonban nincs benne az intervenciós támogatás. A 10 milliárdból 4,8 milliárd jutna az export WTO egyezmény szerint adható támogatására, 2-2,5 milliárd forint pedig az ATEV-költségek ellentételezésére, azaz a szövetség az államtól várja a melléktermékek ártalmatlanítási költségének teljes megtérítését, miként az az EU-ban is szokásos. Újszerű - nem közösségi - marketingtámogatásként javasol a hússzövetség 0,5-1 milliárd forint támogatást az új piacok meghódításához és az új termékek bevezetéséhez. Ennek azért is tulajdonítanak nagy jelentőséget, mert az EU-n kívüli piacok jelentősége Magyarország küszöbönálló csatlakozása miatt növekszik. A higiénés szint fenntartására 2,5 milliárd forint támogatás kellene a szövetség szerint, amely minden piachoz kapcsolódó támogatást normatív módon javasol.
A terméktanács ezzel szemben összesen 18,8 milliárd forint állami támogatást javasol jövőre az egész vertikum számára. Ebből exportra szintén 4,8 milliárdot, ATEV- és higiénés költségekre viszont 3,5 milliárdot. A sertés- és marhatartó gazdálkodókat is támogatni kellene - indokolja a hússzövetség az ATEV-díjakra indítványozott összegnél 1-1,5 milliárddal nagyobb összeget Zádori. Az állatorvosi költségek megtérítésére 1,5 milliárd forintot javasol a VHT, a sertésállomány Aujeszky-féle betegségtől való mentesítésére pedig további 1 milliárdot. Fentieken túl 8 milliárd forintot tenne ki a minőségi sertéstartás állami támogatása.
L. L.
