Több milliárd forintfejlesztési igény Zalában

Torma Gyula elmondta: a Zala Megyei Agrárkamara egyre több ügyben - adó-, tb-, vám-, külkereskedelmi, jogi és munkaügyi kérdésekben - segít eligazodni tagjainak. Tájékoztat a hazai és a külföldi pénzügyi források, pályázatok lehetőségeiről, szaktanácsadással szolgál, termékértékesítési szerződésmintákat készít, szakmai rendezvényeket és üzleti találkozókat szervez. A kamara tagjai között a jövőben ott lehetnek egyéni és társas vállalkozók egyaránt, cégnagyságtól függetlenül. Az új kamara működési költségeit a tervek szerint a tagdíjbevételek és a pályázatok mellett a szolgáltatási díjak fedezik majd.
A megyében az idei agrártámogatások leginkább a gyümölcs- és szőlőtermesztést érintik kedvezően, az ágazat dinamikusan fejlődik. Egyre elterjedtebb Zalában az intenzív almatermesztés, exportpiacai is bővülnek. Nagy az igény a gép- és technológiai fejlesztések iránt, az építmények létesítése, rekonstrukciója éves szinten 2-3 milliárd forintot igényelne, ám csak jelképes összeg áll rendelkezésre - mondta az ügyvezető alelnök. A raktárak, magtárak, gyümölcstárolók vonatkozásában a termelők kényszerhelyzetben vannak, mivel kellő raktárkapacitás hiányában azonnali értékesítésre kényszerülnek.
Torma szerint az idei támogatások hiányossága a földalapú támogatás nagyságrendjének csökkenése. Zalában ma az agrárágazat három területe - a gyümölcstermesztés, tejelő tehéntartás, s az erdőgazdálkodás - többé-kevésbé sikeres, bár utóbbinál gondot okoz, hogy a magánerdők felén nem alakultak meg az erdőbirtokossági társulások, szervezetek, melyek az értékes zalai erdővagyont hatékonyan működtetnék. Változatlanul gondot okoz a mezőgazdaság eladósodottsága, ebből idén sincs kiút, így elképzelhető, hogy a vállalkozók jelentős része tönkremegy. Az idei támogatási rendszerből ráadásul hiányzik az új típusú szövetkezetek, a fiatal agrárvállalkozások segítése.
INKOVICS ANDREA