A Gabona Terméktanács, illetve a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és -kereskedők Szövetsége több mint két éve szorgalmazza az agrárrendtartási és a versenytörvény módosítását, eddig azonban minden eredmény nélkül - emlékeztetett Lakatos Zoltán. Az elnök kifejtette: az agrárrendtartási törvényben meghatározott - a piaci zavarok megelőzésére, enyhítésére szolgáló - eszközök, illetve alkalmazásuk gyakorlata nem megfelelő ma Magyarországon. A garantált árak például évek óta csökkennek és az említett jogszabály tavalyi módosítása alapján már nem érhetik el az átlagos termelési költség 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az alacsony garantált árak mellett az államnak nem kell beavatkozni, még a piaci ár termelési költség alatti alakulása esetén sem, csak a költség 70 százaléka mértékében. A termelők ugyanakkor a számukra elviselhetetlenül nagy kockázat miatt minimális ráfordítással próbálnak gazdálkodni, ennek következtében pedig csökken a termésátlag, romlik a minőség és nő a szélsőséges termésingadozás esélye, ami önmagában piaci zavart okozó tényező - hívta fel a figyelmet a szakember.
A terméktanács elnöke kitért arra, hogy a ráfordításokat vetőmag, műtrágya, növényvédő szer használatához kötött támogatásokkal kívánja ösztönözni az agrártárca, de ezek a támogatások általában nem kompenzálják az esetenként kialakuló alacsony piaci árak miatti árbevétel-kiesést. Már a tonnánkénti ezer forint gabonapiaci árcsökkenés is 10-14 milliárd forint árbevétel-kiesést jelent a termelőknek.
Lakatos szerint az árakon keresztüli nyereségszerzés elősegítése nélkül nincs esélye a megfelelő színvonalú gazdálkodás kialakulásának. A gabonavertikum árnyereségszerző esélyét ugyanakkor a fentieken túl jelentősen rontja a koncentrálódó élelmiszer-kereskedelem is.
A kialakult és egyre növekvő üzletláncok helyzetüknél fogva negatív árversenyre tudják kényszeríteni a nagyszámú és nem elég erős élelmiszergyártókat. Lakatos úgy véli, a negatív árverseny következtében a termelői átadási árak és a bolti fogyasztói árak egyre kevésbé nyújtanak fedezetet a termelők és a gyártók költségeire és ezt a bevételkiesést minden érdekkör valamilyen támogatással szeretné kompenzáltatni. Az alacsony lisztárak miatt csak a malomipar árbevétel-kiesése tavaly 15 milliárd forint volt, a gabonavertikumot azonban ez a helyzet a malomiparon keresztüli közvetlen hatáson túl közvetve, a hús- és baromfiiparon keresztül is negatívan érinti.
A fenti helyzetet nehezíti - mutatott rá Lakatos -, hogy a versenytörvény Magyarországon nem tiltja a beszerzési ár alatti értékesítést, nem biztosít jogokat a beszállítóknak a kereskedőkkel szemben és tiltja a szállítók részére mindazokat a megoldásokat, amelyekkel védekezhetnének a monopolizálódó kereskedelemmel szemben. Pedig a fentiekből az következik, hogy a feldolgozók az alacsony eladási árból adódó problémáikat a kereslet-kínálati helyzet függvényében a termelőkre próbálják hárítani a felvásárlási árakon keresztül. Az alacsony felvásárlási árak következtében aztán nem csoda, ha kialakul a piaci zavar, amelyet viszont a jelenlegi piacszabályozás - a fentebb kifejtettek miatt - nem képes eredményesen kezelni.
A terméktanács szerint ezért jogszabályi eszközökkel is elő kell segíteni, hogy a termelési-előállítási költségeket az árakon keresztül a fogyasztók fizessék meg, a gabonások úgy vélik ugyanis, hogy a probléma költségvetési eszközökkel nem kezelhető megnyugtatóan. Az agrárrendtartásról szóló törvény és a magyar piacszabályozási gyakorlat különben sem felel meg az Európai Unió rendszerének, a gabonavertikumban még el sem kezdődött az EU-harmonizáció - hangoztatta Lakatos. Emiatt szerinte halaszthatatlan az EU gabonarendtartásának fokozatos - a magyar költség- és árviszonyokhoz igazított, de eszközeiben és módszerében teljesen azonos - átvétele, mert enélkül nincs az ágazatnak esélye a felzárkózásra és a felkészülésre.
Az agrártárca eddig ellenállt a versenytörvény fentiek szerinti módosítását - más ágazatok részéről is - célzó felvetéseknek, s lapunk információi szerint ezután sem tervez változást e téren. A pékek így közvetlenül a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak, mert az üzletláncok árleszorító politikája miatt nem tudták érvényesíteni már bejelentett áremelési törekvéseiket. Az államigazgatásban dolgozó, EU-szabályozással foglalkozó szakértők ugyanakkor rámutattak: valóban sok még az eltérés a magyarországi és az uniós gabonapiaci rendtartás között.
Míg például az EU-ban jól működő, területnagyságtól nem függő területi alapú, intervenciós és külpiaci támogatásokkal szabályozzák a gabonapiacot, nálunk ez nincs így. Magyarországon a területi - földalapú - támogatás nagyságát a megművelt terület nagysága szerint differenciálva kapják a termelők, a kicsik többet, a nagyok kevesebbet.
Az említett támogatásokat emellett az unióban nem egymástól függetlenül, hanem egymással összefüggésben működtetik. Ráadásul a több évre előre ismert szabályozás biztonságában a termelők tudnak előre tervezni a termelés és a befektetések tekintetében is. A nevük elhallgatását kérő szakértők úgy fogalmaztak: az agrárrendtartásról szóló törvény Lakatos által is említett módosítása után sem változott Magyarországon az a szerencsétlen gyakorlat, hogy a tervezés nem ilyen hosszú távú, hanem majdhogynem ad hoc módon folyik.
Mint arra rámutattak, az uniós területi és intervenciós támogatások összege úgy van kalkulálva, hogy abból a termelőnek jövedelme származzon átlagos termése intervenciós áron való eladása esetén is. Mivel a törvény módosításával a garantált ár mértéke az önköltség korábbi 90 százalékáról valóban 70 százalékra csökkent, ez a földalapú támogatással együtt sem biztosít jövedelemgaranciát a gabonatermelőknek. Ez a megoldás így a törvényalkotók - az EU-tól eltérő magyarországi forráslehetőségeket is tükröző - szándéka szerint csupán a termelők veszteségeinek egy részét kívánja csökkenteni.
További eltérés, hogy míg a magyarországi intervenciós beavatkozás csak a búzára és a kukoricára terjed ki, az EU-ban más gabonafélékre is vonatkozik. Ráadásul egy uniós farmer akár a teljes megtermelt termését értékesítheti intervenciós áron, míg Magyarországon csak a termés kevesebb mint 50 százalékát lehet így eladni - nem is beszélve az árak különbségéről.
A harmonizációs folyamat ugyanakkor a szakértők szerint már elkezdődött. Az Agrárintervenciós Központ (AIK) például már intenzíven készül arra, hogy a csatlakozás időpontjától az EU előírásainak megfelelően hajtsa végre a gabonapiaci rendtartást.
A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a jövőben várhatóan csökken az uniós gabona külpiaci támogatása. Ennek oka, hogy az unióban a reformfolyamatok kapcsán két év alatt 15 százalékkal kell csökkenteni az intervenciós árakat.
Ez a - jelenleg irreálisan magasra duzzasztott - belső piaci árak csökkenését is maga után vonja, amiből az következik, hogy a világpiacon az EU kevesebb támogatással vagy esetenként akár támogatás nélkül is értékesíteni tudja majd a gabonát.
L. L.
**** KERETBEN ****
Az EU a következő hat évben jelentősen, 18 százalékkal tervezi növelni búzatermelését - jelentette ki Lars Hoelgaard, az unió illetékese az ausztrál gabonatanács éves közgyűlésén. Hoelgaard a Dow Jones szerint rámutatott, hogy a búza termelésének növeléséből származó pluszmennyiség nagyobb részét a nemzetközi piacokon akarja elhelyezni az EU, olyan jelentős exportőrökkel véve fel a versenyt, mint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Argentína. Prognózisok szerint a mostani mezőgazdasági idényben az uniós búzatermelés 7 millió tonnával, mintegy 97 millió tonnára mérséklődik.
Az EU a következő hat évben jelentősen, 18 százalékkal tervezi növelni búzatermelését - jelentette ki Lars Hoelgaard, az unió illetékese az ausztrál gabonatanács éves közgyűlésén. Hoelgaard a Dow Jones szerint rámutatott, hogy a búza termelésének növeléséből származó pluszmennyiség nagyobb részét a nemzetközi piacokon akarja elhelyezni az EU, olyan jelentős exportőrökkel véve fel a versenyt, mint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Argentína. Prognózisok szerint a mostani mezőgazdasági idényben az uniós búzatermelés 7 millió tonnával, mintegy 97 millió tonnára mérséklődik.