A biopiacon az igazi áttörés a nyolcvanas évek végén kezdődött, amikor Nyugat-Európában állami szinten is felismerték a biogazdálkodás - másként öko- vagy ökológiai gazdálkodás - környezetre és társadalomra kifejtett pozitív hatásait, és támogatni kezdték a biogazdálkodókat. A biogazdaságoknak a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületen belüli aránya az elmúlt három évben Nyugat-Európában 0,9 százalékról 2,1 százalékra, 3 millió hektárra, a világon 7,5 millió hektárra nőtt.
Magyarországon jelenleg körülbelül 500 gazdaságban, 35 ezer hektáron - a mezőgazdaságilag hasznosítható területek valamivel több mint fél százalékán - folyik ellenőrzött ökogazdálkodás. A múlt évben a terület több mint 50 százalékkal nőtt. A legfontosabb magyar biotermékek a búza, a kukorica, a napraforgó, a szója és a repce. Az állattartásban a legjelentősebb a húsmarha, a juh, illetve a tojótyúk.
A magyar biogazdaságok döntő többségére az exportorientáció jellemző: a megtermelt csaknem 23 ezer tonna tanúsított biotermék hozzávetőleg 70 százaléka közvetlenül a nyugat-európai országokba kerül, s a fennmaradó mennyiség is túlnyomórészt exportcélú állati termékek előállítását szolgáló takarmányként hasznosul. Tavaly a hazai biogazdálkodóknak 12-14 millió dollár bevételük származott az elsősorban Svájcba, Németországba és Ausztriába irányuló kivitelből.
Jelenleg szinte korlátlan a magyar biotermékek nyugat-európai felvevőpiaca. A konvencionális termékek árainál - termékcsoporttól függően - 20-70 százalékkal magasabb áron is könnyen elkel az áru, a kereskedők versenyeznek a termelőkért. Az exportpiacokon elérhető magas felár egyfelől kedvező, hiszen jövedelmezővé teszi a termelést, másfelől azonban gátolja is a belföldi piac fejlődését, hiszen a magyar fogyasztó nem képes a nyugat-európai árakat megfizetni. Így alakult ki az az általános tendenciával ellentétes helyzet, hogy azt a bioterméket adják el belföldön, amit nem sikerült exportálni.
Magyarországon az exportorientált fejlődés több okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy az ökológiai gazdálkodás elterjesztésében a 80-as évek végén nyugat-európai szakemberek vettek részt, akik nagyüzemek biogazdálkodásra való átállításával kezdték itteni tevékenységüket, és azonnal piacot is biztosítottak Nyugat-Európában a magyar biotermékeknek. A hazai termelés ezen értékesítési csatornákra alapozva bővült.
A másik ok az ellenőrzési rendszer gyors fejlődése volt. A Biokultúra Egyesület, illetve ellenőrző szerve, a Biokontroll Hungária Kht. már 1995-ben felkerült az Európai Unió harmadik országok listájára, ami azt jelenti, hogy az unió országaiban külön ellenőrzés nélkül fogadják el az általuk kiállított biotermék-tanúsítványt.
MOKRY TAMÁS
**** KERETBEN ****
Magyarországon a bébi-élelmiszerek piacán kel el a legtöbb biotermék. A Nyugat-Európában meghatározó biobolthálózat, a közvetlen értékesítési csatornák nálunk még csak kialakulóban vannak, a szupermarketekben való megjelenéshez pedig a termelői háttér erősebb integrációjára, magasabb feldolgozottsági szintre, jobb csomagolásra, erőteljesebb marketingre van szükség. Jelentős forgalmat bonyolít le a széles választékú, egyelőre egyetlen ökopiac a Marcibányi téren.
Magyarországon a bébi-élelmiszerek piacán kel el a legtöbb biotermék. A Nyugat-Európában meghatározó biobolthálózat, a közvetlen értékesítési csatornák nálunk még csak kialakulóban vannak, a szupermarketekben való megjelenéshez pedig a termelői háttér erősebb integrációjára, magasabb feldolgozottsági szintre, jobb csomagolásra, erőteljesebb marketingre van szükség. Jelentős forgalmat bonyolít le a széles választékú, egyelőre egyetlen ökopiac a Marcibányi téren.