A tanműhelyekben növelhető lenne a termékek feldolgozottsági foka

A múlt évben mintegy 3,7 milliárd forint értékű bioterméket termeltek Magyarországon, a tavalyi biotermékexport pedig ennek 95 százaléka, 3,5 milliárd forint volt, kétszerese az előző évinek.
Solti emlékeztetett arra, hogy az egyesületen kívül Magyarországon a holland Skal szervezet is foglalkozik biogazdálkodással, arányuk azonban az ország bioterületének 95 százalékát ellenőrző Biokultúra Egyesülethez képest nem jelentős. Az egyesület a biotermékek feldolgozásával szeretné bővíteni a belföldi piacot. Azokat a kisebb volumenű - néhány száz kilogrammnyi vagy 1-2 tonnányi - termékeket tartanák érdemesnek feldolgozni, amelyeket egy nagyobb feldolgozó vagy malom nem vállal fel. Az élelmiszer-ipari szakiskolák tanműhelyei az elképzelések szerint alkalmasak lehetnének erre a célra, a feldolgozott termékekre pedig nagyobb a kereslet.
Az elnök szerint a magyarországi biogazdálkodásnak az elkövetkező években a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programhoz (NAP) kell kapcsolódnia. A NAP első évi céljaira tavaly a kormány elfogadott 6,5 milliárd forint támogatás ugyanakkor nem áll rendelkezdésre az idei költségvetésben. Az elnök szerint mindenképpen el kellene indítani a programot, ha másként nem, csökkentett támogatással, illetve az öt célprogram közül az ökológiai gazdálkodással. Erre a NAP keretében idén 1,5-2 milliárd forintot terveztek, de a természeti csapások miatt Solti szerint elegendő lenne ennél kevesebb is az idén, csak ne az évek óta változatlan, 100 millió forintos támogatási keret maradjon.
Erre a gazdálkodók miatt is szükség lenne, akiket az egyesület jelenleg is 15 tanfolyamon oktat a NAP jelentőségére. A tanfolyam során a gazdák megismerhetik az ökogazdálkodás feltételrendszerét is, amelyből vizsgáznak. A egyesületnek szaktanácsadó hálózata mellett Solti szerint olyan évek óta működő szigorú ellenőrzési rendszere is van, amely rajtuk kívül mindössze négy országnak van a világon, Kelet-Európában pedig senkinek. Ezért is tartaná szerencsésnek azt, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Centrum (AMC) Kht.-je további támogatása mellett a programokat azok pályázzák meg, illetve hajtsák végre, akik erre szakmailag felkészültek. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy az AMC maga szervezi ezeket a programokat, az elnök szerint a támogatások nem mindig szerencsés felhasználásával. Solti szerint más okok miatt is sok kritika éri az AMC ökomarketing-tevékenységét, egyes a biogazdálkodás közelében felbukkant alapítványok, bt.-k például minisztériumi vállalkozásoknál dolgozók nevéhez kapcsolódnak.
Szűcs Menyhért, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. integrációs főosztályának vezetője az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a biogazdálkodás, illetve a biotermékek marketingjére idén 36 millió forint áll rendelkezésére az AMC-nek, szemben a tavalyi 30 millióval. A marketingprogram keretében ez év végén várhatóan bevezetik az állami ökovédjegyet is, ami a nyolc éve meglévő magyarországi Biokultúra védjegy mellett az EU-konform, szigorúbb állami ellenőrzést szolgálja majd.
(NAPI)