Az ISV javaslatai az EU-csatlakozás előtt

Horváth Ernő emlékeztetett arra, hogy az ISV 1968-tól 1975-ig 29 sertéstelepet épített partnerei részére, mely telepek 500 ezer hízósertést állítanak elő évente.
Az ISV 1975 és 1995 között több mint 250 sertéstelepen alkalmazta az általa kidolgozott tartástechnológiai szisztémát. Több mint 20 éves szakmai munka eredménye az, hogy a cégnek Magyarországon az egyik legjobb hibridprogramja, illetve sertéshibridje lett, amely ISV-Pannonhibrid néven közismert a szakemberek körében.
Ma már a magyarországi sertésállomány több mint 20 százalékánál alkalmazzák az ISV takarmányozási módszereit és takarmánykészítményeit. 1998-ban több mint 1 millió tonna táphoz - a Magyarországi össztakarmánygyártás mintegy 20 százalékához - gyártottak készítményeket, az ISV ugyanis minden állatfaj részére gyárt és értékesít takarmánykészítményeket. A cég vallja, hogy a sertéságazat hatékony és jövedelmező működéséhez az emberi tényező a legfontosabb, ezért partnerei részére 50 fő agrármenedzser, állatorvos, műszaki specialista áll rendelkezésre szaktanácsadással.
Az ISV - mint az egyik legnagyobb magyarországi integrátor - nagy partnerkörrel rendelkezik, ami közel 1000 termelőt jelent. Ennek alapján Horváth Ernő szerint elmondható, hogy ismerik a sertéságazat mai helyzetét, amely nem tekinthető kedvezőnek. A közgazdasági körülmények, a meghirdetett támogatások köre és a II. negyedévtől várható helyzet veszélyezteti az ágazatban dolgozók - termelők, feldolgozók, tartástechnológia- és takarmánygyártók, hibridgazdák és integrátorok - jövőjét, akiket már a keleti piacok összeomlása, s a nyugati országok "túlszubvencionált" sertésárai lehetetlen helyzetbe hoztak. Az ISV vezérigazgatója a súlyos helyzetből egyetlen kiutat lát: ha a sertéságazat összes szereplője, a FVM és a kormány is mindent megtesz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági ágazatok között közel 20 százalékos részesedésű, s ezzel a gabonaágazat mögött a második helyen lévő ágazat ne omoljon össze.
Horváth Ernő szerint ha legalább középtávon a megfelelő árak és támogatási rendszerek lépnek életbe, a sertéstermelőknek lehetőségük lesz arra, hogy az EU-csatlakozáshoz megfelelő minőségű hízósertést állítsanak elő. Ehhez adott a genetikai háttér, amely világszínvonalon képes produkálni megfelelő tartástechnológia és takarmányozás mellett - hívta fel a figyelmet a vezérigazgató. A magyarországi keresztezési konstrukciók és hibridek ugyanis (Kahyb, Hungahib, ISV-Pannonhibrid) felveszik a versenyt a külföldi hibridekkel.
A termelők a takarmányt a túlkínálat miatt a legjobb minőségben és versenyképes áron tudják beszerezni, ugyanis a takarmánygyártási kapacitásnak csak 30-40 százaléka van kihasználva Magyarországon. Túlkínálat alakult ki a tartástechnológia területén is: a hazai, valamint külföldi gyártó cégek európai színvonalú technológiával állnak a termelők rendelkezésére, akik a szaktanácsadás terén válogathatnak az integrátorok, illetve egyes speciális területre vonatkozó szaktanácsadók szolgáltatásai között. Fentiekkel a termelők el tudják érni azt a minimális elvárást, hogy évente egy kocától legkevesebb 18, 105 kilogrammos hízósertést állítsanak elő, s hogy 1 kilogramm élősúly előállítására ne 4, hanem 3,5 kilogramm takarmányt használjanak fel.
A húsiparosok feladata Horváth Ernő szerint az, hogy szerződésekkel kössék magukhoz a termelőket és minősítetten kerüljön vágásra minden hízósertés. Nem utolsósorban dolguk az is, hogy fejlett marketingmunkával exportpiacot kell szervezniük. A tartástechnológiát, illetve a takarmányt gyártók, a hibridgazdák és integrátorok pedig mindent kövessenek el szakterületükön azért, hogy versenyképes termékekkel, illetve áron segítsék a termelőt a hatékony és a jövedelmező hízósertés-előállításában - véli a szakember, aki szerint fentiekkel elérhető, hogy az EU-csatlakozás idejére a termelők kiváló minőségű sertéssel lássák el a húsipart, amely így exportképes helyzetbe kerülhet. A vezérigazgató figyelmeztetett arra is, hogy amennyiben a fentiek nem realizálódnak, úgy a sertéságazat leépül, ezzel pedig a munkanélküliek száma növekszik az ágazat összes résztvevője körében. Tovább nő továbbá a gabonaszektor problémája, ugyanis a sertéstápokhoz szükséges szemes terményt egyre kevésbé használják fel, ami eladhatatlan készleteket jelent majd a növénytermesztőknek.
Horváth Ernő szerint a fentiek miatt az FVM-nek, illetve a kormánynak fel kell vállalnia a problémák orvoslását, illetve megelőzését. Emlékeztetett, hogy 1998 szeptemberében az FVM által kidolgozott stratégiai anyag 6 milliós sertésállományt prognosztizál 2003-ra. Ha ez a cél, akkor erre a nagyságrendre kell kialakítani az ágazat piacra és exportpiacra történő termelési pozícióit - mondta. Véleménye szerint amellett, hogy az összes sertés csak minősítve kerülhessen vágásra, az importot vissza kell szorítani a lehető minimumra. A piaci helyzetnek megfelelően támogatni kell a sertéshús és húskészítmények exportját, s fontos az is, hogy idén április 1-jétől a vágósertés minőségi támogatására újra legyen az összes termelőt támogató intervenciós támogatás. Horváth Ernő úgy véli, hogy legalább 5 évre előre meg kell hirdetni a tartástechnológia felújítására, cseréjére, az épületek felújítására a támogatási rendszert és az ehhez tartozó hitelfelvétel és kamatkedvezmény feltételeit. Ezen túl a híg trágya kezelésének problémáját is meg kell oldani 10 éves program keretében megfelelő támogatás - hitel és kamattámogatás - mellett. Fentiekkel az EU-csatlakozás idejére elérhetővé válik a sertéságazat stabilizálódása, s elkerülhető, hogy az ágazat "lerobbant" állapotban, felkészületlenül kerüljön szembe az uniós elvárásokkal és az ottani versenyben mellékszereplővé váljon - hangsúlyozta a vezérigazgató.