Zádori László emlékeztetett, hogy a VHT 1997 második felétől kezdte el új technikával szabályozni a hazai húspiacot, elsősorban a sertéshús piacát. E technika alappillérei az irányár és az irányártól való eltérésnek a támogatása volt, az egész rendszer alapja pedig az, hogy Magyarországon a rendeletekben már korábban előírt vágás utáni minősítést a vágóhidak végezzék el. Az induláskor 40-50 között volt azoknak a vágóhidaknak a száma, ahol vágás utáni minősítés történt, számuk azóta csaknem megháromszorozódott. Ugyanakkor ma is körülbelül 400-450 vágóhely van, amelyek minősítés nélkül vagy ideiglenesen működnek. A rendeletek értelmében ezeken a vágóhidakon már nem lehetne vágni, illetve forgalomba sem lehetne hozni olyan húst, amelyen a EUROP megjelölés nem szerepel. Az elkövetkező időszakban tehát mindent el kell követni azért, hogy ne így legyen - mondta Zádori László.
A piacszabályozás úgy történik, hogy a terméktanács erre hivatott bizottságai kialakítanak egy irányárat a sertésfelvásárlásra vonatkozóan. Ez az irányár az átlagosan termelő sertéstartó gazdaságoknál tartalmaz 10-15 százalék nyereséget. Abban az esetben, ha az irányártól a felvásárlásban lefelé eltérés történik - ma például lefelé 6 forintot meghaladó eltérés van -, az E, U és R minőségi kategóriákban állami támogatás lép érvénybe. Februárban és márciusban ideiglenesen az O és P minőségre is jár a támogatás, de a VHT szerint ez egyszer és utoljára történt meg, s így nyilatkozott az agrárkormányzat is. Fentieken túl működik egy minimumárrendszer, ami ma csak az exportra termelő húsipart érinti.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozásnak ez a technikája - amely a beavatkozásra két területen, a minőségi és az exporttámogatás terén ad lehetőséget - kibírta az elmúlt évet, amikor az egész világon sertéshús-túltermelési válság jelentkezett. Ez különösen az Európai Unióban volt látványos, s emiatt az EU a múlt évben olyan beavatkozásokat hajtott végre a sertéshús termelésében, illetve a piacra jutás támogatásában, amilyeneket eddig soha nem tett meg. Az elmúlt évben először az I. negyedév végén avatkozott be, amikor száz kilogrammonként 20 ECU-vel elkezdte támogatni a sertéshús exportját. A II. negyedévben a szubvenciót felemelte 40 ECU-re, augusztusban pedig 70 ECU-re. Utóbb az orosz piacra történő szállításoknál a mázsánkénti támogatást már 100 ECU-re emelte fel, majd ezt 30 százalékkal csökkentette, de néhány készítmény vonatkozásában magasabb az exporttámogatás. Ezen túlmenően a múlt év szeptemberében az uniós sertéshús-kereskedőknek naponta 1,3 ECU/tonna támogatás lépett életbe, ha raktárra vásárolnak. Fentiek eredményeként az EU levezette túltermelési válságát, ugyanakkor ilyen nagyságrendekkel nem kívánja támogatni a sertésvertikumot a jövőben. A már megtett intézkedések hatására az EU sertéslétszáma már most is folyamatosan csökken.
Zádori emlékeztetett, hogy az EU augusztusi 70 ECU-s exporttámogatásának bevezetésekor látszott, hogy a magyar költségvetés ezzel már nem bírja a versenyt, tehát változtatni kell a támogatási szisztémán. A VHT ezért az Agrárrendtartási Tárcaközi Bizottságnak (ARTB) azt javasolta, hogy ne növeljék tovább a kivitel szubvencióját, emelkedjen inkább a minőségi támogatás. Ezzel az orosz piacon elveszíti ugyan a magyar húsipar a versenyt - s így 30 ezer tonna hús nem kerül ki Oroszországba -, de olcsóbb lesz itthon a hús és az országban maradt mennyiség elfogy a belföldi piacon. Ezt a javaslatot az ARTB "lesöpörte", de végül Tamás Károly, az FVM közigazgatási államtitkára vezetésével, szakértők bevonásával sikerült elérni, hogy az ARTB egy augusztus 17-i rendkívüli ülésén a javaslatokat mégis elfogadta.
Az orosz piacra készült áru csaknem teljes mértékben el is fogyott belföldön, a raktárkészletek nagyságrendje pedig nem sokkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezzel a szabályozási technikával az átlagosan termelő sertéstartó gazdaságok körülbelül 10 százalékos jövedelmet értek el a múlt évben, az átlagosnál jobb gazdaságokban a nyereség éves átlagban elérte a 15 százalékot. A VHT számított arra, hogy az idei év első hónapjai nehezek lesznek, mivel az EU most dobja piacra 450 ezer tonna nagyságrendű sertéshúskészleteit. A titkár szerint 3-4 nehéz hónap jön még ebben az évben, s ezek a készletek piacra kerülnek. Rámutatott: meghatározó uniós szakértők szerint idén az EU-ban a sertés átlagos felvásárlási ára ugyanarra a szintre áll be, mint amilyen tavaly volt. Ez pedig a hazai sertéstartó gazdák és a húsipar számára is azt jelenti, hogy a második félévben eladási pozícióik várhatóan javulnak, így a második félévben a sertéstartók és a húsipar helyzete már jobb lesz a mostaninál. Az ágazatban ma nem képződik nyereség de a VHT azzal számol, hogy áprilistól újra eredményes lesz a sertéstartás és a húsipar pozíciói is javulni fognak. Ennek érdekében a VHT árbizottsága javaslatot terjeszt az agrártárca elé a II. negyedévi szabályozásról.
A fellendülési várakozásokat Zádori László szerint alátámasztják a közelmúlt - FVM által kezdeményezett - moszkvai agrárkereskedelmi tárgyalásai, amelyeken a VHT képviseletében a titkár is részt vett. Ezeken 200 millió dolláros - más termékeket is tartalmazó - csomagról volt szó, amelynek egy része barterben, másik része orosz részről halasztott fizetéssel - megfelelő garanciákkal - kerül az ottani piacra, igaz, a tárgyalásokat még folytatni kell. A szakember elmondta: jelenleg az oroszok az agyontámogatott EU-s készleteket vásárolják 750 dollárért, de tisztában vannak vele, hogy ennek az árunak a szavatossági ideje legfeljebb egy hónap múlva lejár. A VHT az egész magyar húsipar egységes árajánlatát közvetítette az oroszok felé, ami tonnánként 850-1000 dollár volt. Az orosz fél elfogadta ezeket, ugyanis Magyarországról - ha a megállapodások létrejönnek - nem fél éve tárolt húst kap, a most levágott sertések pedig lefagyasztva két héten belül kikerülnek Moszkvába. A titkár szerint az orosz illetékesek azt is tudják - és ezért is lát Zádori komoly lehetőségeket ma az orosz piacra való visszajutásra -, hogy az EU 750 dolláros ára ma már az utolsó időszaké, mert az unió csökkenteni fogja a támogatást.
Az orosz piac fontosságát hangsúlyozva a szakember emlékeztetett arra, hogy a magyar devizamérlegben egyedül a mezőgazdaság pozitív szaldós ma is, körülbelül 1,5 milliárd dolláros nagyságrendben, az ipar szaldója negatív. Úgy vélte, ezért tudomásul kell venni, hogy ha az ország ezeket a pozícióit tartani akarja, a mezőgazdaságot különleges figyelemmel kell kezelni és tudomásul kell venni, hogy a magyar mezőgazdasági termékeknek hosszú távon egyik legnagyobb piaca az orosz piac, amelynek megtartásáért mindent el kell követni. Nem tartható szerinte az, hogy az energiahordozókat mindig devizában fizette ki Magyarország, míg a lengyelek vagy bolgárok az importolajnak csak 70 százalékát fizetik dollárban, a fennmaradó részt mezőgazdasági termékekkel. Zádori szerint az oroszok nem vették volna olyan komolyan a magyar ajánlatot, ha nem lehetne számítani az uniós árak emelkedésére. Az orosz piac megindulása szerinte élénkíti majd a felvásárlás iránti keresletet is, ennek következtében pedig - vélekedett - idén az inflációt meghaladóan fognak emelkedni a belpiacon a sertéshúsárak.
A sertésállomány alakulásáról a titkár véleménye az, hogy ha 1998-ban 5,5 milliósra nőtt, akkor erre a sertésmennyiségre szükség van és 7 millióra is szükség lenne, miután ez ad jövedelmi lehetőségeket. Úgy vélte, hogy ezt az FVM vezetése is jól látja: a piacot meg kell teremteni, és akkor valóban lehet 7 millió sertést előállítani. Utalt arra, hogy a VHT - mint a teljes termékpályát átfogó szervezet - szeretné elérni, hogy az FVM nyomást gyakoroljon a kereskedelmi láncokra a húsfélék kereskedelmi árának minimalizálása érdekében. A VHT szeretné, ha élőárra vetítve hasított félsertésben, illetve tőkesertésben 2,2-es szorzót tudna az ipar érvényesíteni a kereskedelem felé a mostani 1,6-1,7-tel szemben, egy ilyen egységes minimumárat ugyanis a terméktanács a versenytörvény megsértése nélkül nem tud meghirdetni. Erről az egyeztetések már megkezdődtek - mondta.
Szerinte maguknak az üzletláncoknak sem túlzottan kedvező, hogy a húsárak mélyre zuhantak, mert azonos árrés mellett az ő jövedelmük is csökken. Reméli tehát, hogy talán először lehetőség nyílik a VHT-nek az üzletláncokat tárgyalásra invitálni a terméktanács húsipari és termelői oldalával.
Az elmúlt évben a VHT a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Agrárrendtartási Hivatalával egyeztetve azt tervezte, hogy 7,5-7,6 milliárd forint jut a sertéshús piacra jutására. Ebből 4,5 milliárd a közvetlen exporttámogatásokra, 2,3-2,4 milliárd a minőségi támogatásokra, 700 millió az állomány betegségtől való mentesítésére, néhány száz millió pedig a bizonyos feltételeknek megfelelő vágóhidakon a húsvizsgálati díj támogatására jutott volna, utóbbi csak olyan vágóhíd esetében, amely exportképes és rendelkezik ISO- vagy HACCP-minőségbiztosítási programmal. Miután azonban az uniós támogatásokkal fel kellett venni a versenyt, az összes támogatás év végére elérte a 12 milliárdot, azaz a magyar sertésvertikum talpon tartása a magyar államnak látszólag további 4,5 milliárdjába került. Ugyanakkor Zádori szerint teljesen világos, hogy ez a valóságban nem került ennyibe, mert amikor a minőségi sertés támogatása elérte az 59 forintot, a VHT becslései szerint több mint félmillió sertés hagyta el a feketegazdaságot. Ezáltal a forgalmazás különböző fázisaiban megjelentek a költségvetési bevételek, a terméktanács előzetes számításai szerint - erről pontos számítások készülnek az elkövetkező hetekben - megközelítőleg 3 milliárd forint állami bevétel képződött így, tehát a büdzsének a vertikum életben tartása plusz másfél milliárdba került. Ez azt jelentette, hogy Magyarországon 500 ezer helyen tartanak ma disznót s jelent ez bizonyos jövedelmet az ágazatban dolgozók számára. A VHT titkára szerint a zökkenőmentes idei évhez 10 milliárd forint támogatás kellene a tervezett 7,4 milliárd forinttal szemben. Úgy vélte: húskommandóval nem, de közgazdasági eszközökkel sikerül megszüntetni a feketevágásokat, s így a költségvetési oldal is elkönyvelhet 2-3 milliárd forint bevételt.
**** KERETBEN ****
"A sertés nálunk olyan, mint a futball. Magyarországon két dologhoz mindenki ért: a futballhoz és a disznóhoz. És abban a pillanatban, amikor a disznóhús ára nő vagy csökken, mindenki azzal foglalkozik. Tény, a magyar mezőgazdaságnak van két-három olyan terméke, ami politikai kérdés. A búza például - illetve ami a búzával kapcsolatos - mindig politikai kérdéssé válhat. A kukoricánál is így van ez, az állattartás terén pedig a sertésnél."