Elegendő az orosz gabonatermés

A ZMP közelmúltban kiadott, a közép- és kelet-európai országok mezőgazdaságáról szóló kiadványa idézi azokat a szakértői számításokat, amelyek szerint Oroszországban tavaly 65-68 millió tonna közötti mennyiségű gabona és hüvelyes növény termett, ami jóval több, mint a hivatalos statisztikában megjelenő 51,5 millió tonnás termésmennyiség.
A 25,6 millió tonna búzatermés ugyanakkor 43 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A moszkvai mezőgazdasági minisztérium a drámai mértékű visszaesés okait a teljes növényi kultúra egynegyedét elpusztító aszályban, a növényvédőszer- és műtrágya-felhasználás csökkenésében, valamint a mezőgazdasági géppark rossz műszaki állapotában látja. Így - figyelembe véve az áthúzódó készleteket - az 1998/99-es gazdasági évben 30,4 millió tonna (plusz 5 millió tonna, a hivatalos statisztikában nem szereplő) búza áll rendelkezésre. Ami - tekintettel arra, hogy étkezési célra 25,7 millió, takarmányozásra pedig további 9,4 millió tonna búzára van szükség - elegendőnek látszik a hazai szükségletek kielégítésére.
Az orosz gabonaunió előrejelzése szerint az 1998/99-es gazdasági év végén a raktárban lévő gabonakészletek mennyisége el fogja érni a 14 millió tonnát. Így sem a kenyérgabona, sem a takarmánygabona esetében nem kell majd áruhiánytól tartani. Sőt az unió elnöke szerint az Egyesült Államoktól térítésmentesen kapott 1,5 millió tonna búza csak terheli a piacot, nehezíti a termelők helyzetét, mivel az USA-ból származó áru közvetlenül a kereskedelemhez kerül, s így a kereskedők kevesebb hazai gabonát fognak átvenni a hazai termelőktől.
Viktor Szemjonov mezőgazdasági miniszter ugyanakkor a napokban úgy vélekedett: Oroszországban idén legalább 73-75 millió tonna gabonát kell betakarítani, hogy ne kelljen importálni vagy ismét segélyt kérni. Szemjonov úgy vélte, hogy a magtárakban tárolt tartalék körülbelül augusztusig elfogy - míg tavaly 25 millió tonna volt a tartalék. A minisztérium tisztségviselőit tájékoztatva a miniszter úgy vélekedett, hogy súlyos élelmiszerhiányra lehet számítani, ha az idei termés elmaradna a tavalyi 47,8 millió tonnától, amely amúgy is negyven éve a legrosszabb eredmény volt. 1997-ben még 80 millió tonnát meghaladó rekordtermést takarítottak be Oroszországban.
Az agrárüzemek helyzetét a termelői árak alacsony színvonala is nehezíti, mivel a kedvezőtlen időjárás miatt a terméshozamok rendkívül alacsonyak, s a termelők árbevételei sok esetben a termelési költségek fedezésére sem elegendőek. Elsősorban a pénzhiány miatt az orosz mezőgazdaság műtrágya-felhasználása az évtized elején felhasznált mennyiség harmadára esett vissza, s míg a '90-es évek elején a megművelt termőterület 45 százalékát látták el műtrágyával, addig ez az arány 1997-re 27 százalékra mérséklődött. A kukorica és a takarmánynövények kivételével különösen alacsony a műtrágya-felhasználás mennyisége a gabonaféléknél, míg a burgonya- és cukorrépaföldeket, valamint a napraforgótáblákat viszonylag jól ellátják műtrágyával.
A műtrágya-felhasználás fogyatékosságai - a gazdaságok pénzügyi nehézségei mellett - a szállítóeszközök hiányával magyarázhatóak. Emellett az üzemek és a műtrágya-kereskedők szűkös tárolókapacitása ugyancsak negatívan befolyásolja a felhasználás alakulását. A moszkvai mezőgazdasági akadémia kutatóintézete egy közelmúltban megjelent tanulmánya szerint az orosz agrárium belátható időn belül a műtrágyaellátás teljes anyagi-technikai bázisát elveszíti, ha rövid időn belül nem változik meg, fordul vissza a jelenlegi irány. A ZMP által idézett adatok szerint Oroszország éves műtrágyatermelése az 1991. évi 15 millió tonnáról 1997-re 9,5 millió tonnára esett vissza.
(Lapunk információi szerint a héten érkezik orosz delegáció Budapestre, s folytatódnak a Moszkvában már elkezdett bartertárgyalások. Orosz részről felmerült, hogy műtrágyát adnának a magyar élelmiszerért cserébe.)
JUHÁSZ IMRE