Zalában lendületes fejlődésnek indult az intenzív almatermesztés

Zalában négy fő termesztési körzet alakult ki, a meglévő üzemi gyümölcsösök mellett ma csaknem 100 tulajdonos rendelkezik összesen 200 hektár intenzív ültetvénnyel. Rajtuk kívül százan jutottak részarány-tulajdon és 20 aranykorona juttatás jogcímén további 100 hektár gyümölcsöshöz, főként almaültetvényhez. A megyében hat hűtőház található, összesen 9000 tonna hűtött tárolókapacitással. A tárolóknak azonban csak 30 százaléka korszerű technológiájú.
A zalai gyümölcstermesztők legnagyobb gondja a magántermelők kiváló minőségű árualapjának megfelelő korszerű tároló, feldolgozó és értékesítő marketingcentrumok hiánya. Amennyiben ezt nem sikerül megoldani, az szakértők szerint a zalai almaprogram sikerét kockáztatja. A megyében 1990-1999 között 537,4 hektár almaültetvényt telepítettek állami támogatással, ebből 333 hektáron van jonatán, melynek termésátlaga 4900 tonna évente, 134 hektáron starking, amelynek 1200 tonna a becsült termése. Az évi 2000 tonnát hozó goldent 100 hektáron telepítettek, 161 hektáron van idared 2900 tonnás terméssel, 179 hektáron pedig jonagold klónok 2460 tonna hozammal.
A megye almatermesztői Németh Zoltán, a megyei földművelésügyi hivatalának kertészeti felügyelője szerint helyes úton járnak. A jonatán aránya az 1990 előtti 70 százalékról mára 30 százalék alá csökkent, míg a világfajták aránya jelentősen emelkedett. A telepítési tervek szerint két fejlődési irányhoz sorolhatók be a megye kertészei. Az első csekély területnövelést, inkább a meglévő gyümölcstermő területek rekonstrukcióját szorgalmazza, legfeljebb 1300-1500 hektár almaterületen, a másik a zalai termőtáj rendkívüli adottságaira és a fizetőképes piacok közelségére, valamint az eddigi eredményekre való tekintettel további jelentős telepítést szorgalmaz, legfeljebb 2500-3000 hektáron.
Klasszikus integrációról a megye gyümölcstermelői esetében nem lehet beszélni, kivételt képez a léalma felvásárlása. Kiutat ebből a tész-ek megalakítása hozhat, így a kistermelők tárolótérhez, kereskedelmi szakemberekhez jutnak. A megyei hivatal szerint meg kell teremteni a kistermelőknek is a lehetőséget, hogy - osztrák és német mintára - térségi marketingcentrumokhoz kapcsolódjanak.
INKOVICS ANDREA