Csaknem harmincmilliárd forintba kerül a csatornák felújítása

Belvíz miatt a mezőgazdasági termelők - 30 százalékos mértékű - kártalanítására csak az agrártárca és csak az elmúlt két évben 15 milliárd forintot költött, nem számolva az összedőlt vagy lakhatatlanná vált házak miatt a belügyi tárca által, illetve más forrásokból más okok miatt csak ez idő alatt kifizetett kártalanításokat, illetve a belvíz elleni védekezésre fordított milliárdokat, továbbá a még ezután kifizetendő védekezési és prevenciós pénzeket. Pedig a vízügyi szakemberek már évekkel ezelőtt kidolgozták javaslataikat a belvizek megfékezésére, ám eddig valahogy nem sikerült megvalósítani azokat. Annak ellenére, hogy ezek költsége csak a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által az elmúlt két évben kártalanításra kifizetett összegnek 1999-es árakon csupán mintegy kétszerese. Az ésszerű vízgazdálkodási program megvalósítását segíti, hogy a mezőgazdasági célú vízgazdálkodás a közlekedési tárcától 1998-ban a mezőgazdasági tárcához került, amely tárca első emberének nagy érdekérvényesítő képessége van a kormányban. Torgyán Józsefnek ráadásul az időjárás is "kedvezett": épp az ő minisztersége alatt kezdődött el az évszázad legnagyobb, többéves belvizes időszaka Magyarországon.
A vízügyi, a belügyi és az agrártárca idén január 25-ig összesen 2,5 milliárd forintot fordított belvízvédekezésre és megelőzésre. Az előbbi adatot tartalmazó kormányzati előterjesztés azt is megfogalmazza, hogy amennyiben a következő két hónapban a januárihoz hasonló méretű védekezést és megelőzést kell végrehajtani - figyelembe véve a szokásos február végi, március eleji nagy esőzéseket is -, ez az összeg legrosszabb esetben március 31-ig elérheti a 8,2 milliárd forintot. Információink szerint február első hetében a januárihoz hasonló ütemben folytatódtak a munkák, ami előrevetíti az említett összeg szükségességét.
A kormánynak az ügyben hozott határozata szerint az igazolt költségeket az állam vállalja. Az említett minisztériumoknak idén összesen 4,1 milliárd forintjuk van erre, s miután a lehetséges forráshoz, a központi költségvetés általános tartalékához a kormány egyelőre nem kíván hozzányúlni, a tárcák kénytelenek saját költségvetésükön belül átcsoportosítani a pénzeket.
A minisztériumok ezt abban a reményben teszik, hogy az állam az összeget utólag visszafizeti számukra.
A megyék pénze már apad
Nemcsak a tárcák, hanem a helyi önkormányzatok sem rendelkeznek olyan forrásokkal, amelyekből hosszabb ideig állni tudják a belvizes költségeket. A Belügyminisztérium (BM) a napokban készül el azzal a felméréssel, amely a tavaly november 22. és idén január 31. között keletkezett belvízkárok nagyságát vizsgálja. Eddigi számítások szerint 14 ezer lakóház került veszélybe, ezek közül 1130 épület stabilitását már a tavalyi időjárás is próbára tette.
A tárca arról tájékoztatott, hogy a belvízkárok elhárítására idén a megyei területfejlesztési tanácsok 183,3 millió forintot fordítottak, a belügyi tárca központi vis maior keretéből pedig további 163 milliót kötöttek le.
Péntekig Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye 44 települése kapott előlegként összesen 90 millió forintot a károk elhárítására a BM-től, és a napokban várható további 89 millió kiutalása, ezen Fejér és Békés megye több mint 40 önkormányzata osztozik. A központi forrásokra azok a megyék nyújthatják be igényeiket, amelyek kimerítették saját forrásaikat. Ezek a települések előlegként az igényelt összeg 50 százalékára számíthatnak.
Pintér Sándor belügyminiszter két napja 1,7 milliárd forintra becsülte a belvíz okozta - nem mezőgazdasági - kár nagyságát. Úgy vélte, hogy a károk tíz megyét, illetve 280 települést érintenek.
A megyei tanácsok vis maior kerete a tavalyi 1,2 milliárdról idén 1,3 milliárd forintra emelkedett. Tavaly összesen 17 milliárd forintot költöttek az év során keletkezett károk elhárítására a megyék, illetve a - kormány által évközben többször kiegészített - központi vis maior keret terhére, de nemcsak belvizes célokra. S az összegben még nincsenek benne a települések saját kiadásai. A célzottan kárenyhítésre fordítható összeg évközben kibővülhet az önkormányzatok feladatfinanszírozását szolgáló, de a települések által lemondott összegekkel.
Régtől dédelgetett tervek
Meg lehetett volna takarítani a sok védekezési, kárelhárítási kiadást, ha ezt a döntéshozók idejekorán komolyan veszik, hiszen tervek már több éve is készültek a belvizes mizéria megszüntetésére, konkrét számokkal. A belvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózatok közül a vízügyi tárca a nagy csatornarendszerekért felelős. A vízügyi igazgatóságok kezelésében lévő csatornahálózat hossza 8700 kilométer, s 81 belvíztározó fenntartása is az igazgatóságok feladata.
A fent említett csatornahálózat rekonstrukciójára például egy 1997-ben készült tanulmány szerint 11,4 milliárd forintot kellett volna költeni, ez az összeg 1999-es áron már 17,6 milliárd forint. A vízügyi tárca idén ilyen célokra mindössze 1,3 milliárd forintot tud költeni - mondta lapunknak Váradi József, a minisztérium főosztályvezetője. Fenti költségeken túl a mezőgazdasági területeken lévő csaknem 20 ezer kilométeres csatornahálózat felújítására - az említett tanulmány készítésének idején - csaknem 15 milliárd forintot kellett volna fordítani. Ez a csatornahálózat időközben átkerült az agrártárcához, ám a szakemberek egy része szerint a végső megoldás az lenne, ha az önkormányzatok vagy önkormányzati szövetségek tulajdonába kerülne. Ehhez azonban előbb el kellene végezni az említett munkákat.
A csatornahálózatot mindenekelőtt közösen kellene rendbe tennie az államnak, az önkormányzatoknak, illetve az érdekelteknek - vélekedett Kolossváry Gábor, az agrártárca Mezőgazdasági és Vízgazdálkodási Főosztályának helyettes vezetője. A felújítást követően már fel lehet darabolni a csatornahálózatot a működésnek megfelelő tulajdonosok között.
Nemzetközi források is kellenek
A részben már nem csupán a tervek szintjén létező vízgazdálkodási program időtartama 6-7 év. Ez idő alatt - a jelenlegi belvizes helyzetre figyelemmel - három ütemben javasolható a teljes, összesen 35,8 ezer kilométer forgalomképes állami tulajdonú belvízcsatorna, illetve dombvidéki patak funkciójuk ellátásának megfelelő rekonstrukciója - fogalmazott Kolossváry. A szakember szerint a védekezés időszakában az azonnali beavatkozásokra kell koncentrálni, tekintve, hogy az élet- és vagyonbiztonság most a legfontosabb feladat. Ehhez - operatív intézkedési terv keretében - az FVM már megtette a szükséges lépéseket, amelyek eredményeiről tájékoztatta a kormányt. Tekintettel arra, hogy az FVM költségvetése jelenleg nem tartalmaz kárelhárításra fordítható forrásokat, a szükséges költségek biztosításáról a kormánynak kellett döntenie - emlékeztetett a főosztályvezető-helyettes.
A program második üteme a rövid távú beavatkozásokból áll, ezekkel lehetne biztosítani, hogy a belvízelvezető rendszer funkcióképességének helyreállítása dinamikusan folytatódjon és a várható nagyobb károk vagy esetleges újabb katasztrófák elkerülhetők, de legalábbis minimalizálhatók legyenek. Az ehhez szükséges felmérések az idei évre tervezett források mértékéig, a teljes program részeként máris gyorsított ütemben zajlanak. A program harmadik, hosszabb távra tervezett része az eddig felsorolt valamennyi elemet tartalmazná, azok ütemezett, egymásra figyelő és a térségek fejlesztésével is számoló kidolgozásával. Ez a szakasz a költségvetési eszközökön túl nemzetközi forrásokat és segélyeket is igénybe venne a minél gyorsabb és hatékonyabb megvalósítás érdekében.
Kolossváry kitért rá, hogy Magyarország területi adottságaiból adódóan a belvízzel veszélyeztetett terület nagysága eléri a 4,4 millió hektárt, amelyből az intenzív mezőgazdasági terület 2,7 millió hektár, vagyis a mezőgazdaságilag művelt 6,5 millió hektár 41 százaléka. Ezért is indokolt a 6-7 éves felújítás mellett összesen csaknem 30 milliárd, éves szinten mintegy 4 milliárd forint költségűnek kalkulált rekonstrukció. Ez a többéves program későbbi ütemeiben természetesen tartalmazza a fejlesztések, bővítések, kisebb tározóépítések becsült költségeit is. A felújított belvízcsatornák, patakok fenntartására és üzemeltetésére az érdekelteknek mintegy 2,6 milliárdot kellene fordítaniuk évente.
Addig is marad a védekezés. A napokban az erős felmelegedés, a közepes erősségű szél és az intenzív belvízvédekezés eredőjeként a belvízzel borított területek nagysága nem változott. A legnagyobb belvízveszély Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Heves megyékben van.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint 11 vízügyi igazgatóság 71 belvízvédelmi szakaszon védekezik. A Krasznán és a Zagyván másodfokú, míg a Hortobágy-Berettyón, a Berettyón, a Fekete-Körösön és a Tarnán, valamint az Ipoly alsó szakaszán elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben.
Az FVM irányítása alatt védekező vízitársulatok száma 41, amelyek 15 500 kilométer csatornán vezetik le a belvizet, a védekezés átlagos költsége naponta 20 millió forint. A vízgazdálkodási társulatok a vízkár-elhárítási munkákat folyamatosan végzik, s 24 órás csatornafelügyeletet tartanak. A vízitársulatok a külterületi belvízelvezetésen kívül a belterületeken jelentkező helyi vízkárok elleni védekezésben is segítenek az önkormányzatoknak. Pénteken 142 településen volt érvényben készültség, de több helyen fokozat elrendelése nélkül végzik a belvízvédekezést.
NAPI-ÖSSZEÁLLÍTÁS