Kedvezményt kapnak a magyar bérvadászok

Juhász elmondta: tavaly 100-120 vaddisznót, 10 szarvasbikát, 25 őzbakot és 35 sutát, illetve gidát lőttek ki a vadásztársaság területén, ahol 1997-ben még vaddisznóból 70, őzbakból 12, gidából pedig 15 került terítékre. A társaság - amelyet egy másik vadászegyesületből kivált 24 tag alapított - négy falut összefogva, 6000 hektáron gazdálkodik. A három évvel ezelőtti kiváláskor jelentős területet veszítettek, de mára az új tagokkal újabb területek is kerültek hozzájuk; az ötven tag háromnegyede ma földtulajdonos.
A vadásztársaság éves költségvetése 4 millió forint, ebből a vadak takarmányozására 600 ezer, a mezőgazdasági gépek fenntartására 500 ezer forintot fordítanak. A kiadások között a hivatásos vadászok bére és azok járulékai is szerepelnek, s még rendezvényekre is jut pénz. Bevételük a tagdíjakból - ez az eddigi évi 20 ezer forintról 30 ezerre emelkedik -, a vadhús eladásából és bérvadásztatásból származik. A tavaly feldolgozásra leadott 150 vad 2,5 millió forintot hozott a kasszába. A vaddisznó húsáért 400, a szarvaséért 500 forintot kapott a társaság kilogrammonként.
Nem nyereségesek, de nem is a profitra törekednek, a bérvadászat nem kifejezetten profiljuk. Évente 10-12 fő vadászik náluk ilyen formában. A bérvadászatot közvetítő irodák szervezik - mondta Juhász. A vadásztársaság tájékoztatja az irodát, hogy milyen vadakat szeretne kilövetni, a közvetítő pedig 15 százalék fejében megkeresi azokat, akik az adott méretű vadakra szeretnének lőni.
Egerszalókon a külföldi bérvadászokhoz képest a kilövési díjakból a magyarok 20 százalék kedvezményt kapnak. Egyes apróvadak után egyedenként kell fizetni: egy fácán átlagosan 2 ezer forintba kerül, egy nyúl pedig 6-8 ezer forintba. A szarvasoknál és az őzeknél a trófea súlya után kell fizetni.
RAPCSÁNSZKI LAURA LUCIA