Jelentősen csökkentenék a minimális vadászterületet

Az átlagos vadászterület ma Magyarországon 7000 hektáros. A vadászati törvény módosítására irányuló korábbi - Gyimóthy és két képviselőtársa által beterjesztett - javaslat a vadászterület-alakítást a jelenlegi 3000 hektár helyett nagyvadnál 1500, apró- és vegyes vadas terület esetén pedig 500 hektártól tette volna lehetővé. Ez azonban tavaly nem került az Országgyűlés elé, mivel a mezőgazdasági bizottság elvetette; néhány fideszes képviselő is az ellenzékkel szavazott.
Az ötletért szakmai körökben sem lelkesedtek, és ezen a módosított indítvány sem változtatott. Nagyvadas vadászterületet ugyanis az átdolgozott indítvány szerint is 1600, apró- és nagyvadast pedig 800 hektártól lehetne alakítani, ami így alig különbözik a korábbi javaslattól. Gyimóthy azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a társaságok önkéntes összeolvadásának nincs akadálya, s nem valószínű, hogy a javasolt minimális nagyságú területeken vadásznának majd.
(Folytatás a 12. oldalon)A változtatást a politikus szerint a kis birtokkal rendelkező földtulajdonosok mostani rendezetlen, hátrányos helyzetéből, illetve a vadászati jogra kötött haszonbérleti szerződések határozott, tíz évre szóló idejéből fakadó társadalmi feszültség indokolja. A földtulajdonosok a vadászterületek háromnegyedén elveszítették e vagyoni értékű joguk fölötti rendelkezés jogát, többségük még a törvényi segédlettel minimálisra szorított haszonbérleti díjhoz sem jut hozzá, s több száz peres eljárás indult.
A földtulajdonosok többsége nem a vadászati lehetőséghez ragaszkodik, hanem ahhoz a jogához, hogy a területen élő vaddal való gazdálkodásba beleszóljon - érvelt Gyimóthy, aki úgy véli, a siker érdekében kívánatos lenne, hogy az előterjesztő ezúttal a javaslatot szerinte támogató agrártárca legyen. Ha ez nem megy, akkor az képviselői indítványként kerül a parlament elé.
A vonatkozó törvény - az állam kivételével - eleve kizár minden földtulajdonost a vadászati jog önálló gyakorlásából, hasznosításából. A módosító javaslat a minimális vadászterület csökkentésével, valamint más eszközökkel kívánja megváltoztatni ezt, illetve a kifogásolt viszonyokat. Az indítvány szerint például a vadászati közösség képviselőjének csak helyben lakó, a vadászterületen földtulajdonnal rendelkező természetes személy lenne választható, míg a hatályos jogszabály ezt a lehetőséget a jegyzőnek vagy a vadászoknak kínálja fel. Utóbbi miatt azonban a módosító javaslat indoklása szerint igen gyakori, hogy a vadászat jogát bérbe adó földtulajdonosok szinte teljes körű képviseletét maga a haszonbérlő látja el, akit sokszor nem is ismernek. A javaslat megengedné továbbá, hogy a kisebb földtulajdonnal rendelkező gazdák legalább tízhektáronként egy képviselő útján részt vegyenek a döntéshozatalban, szemben a jelenlegi 30 hektár/fős képviselettel. Az indítvány alapján a vadászati jog haszonbérletére a most meghatározott tízéves helyett határozatlan idejű szerződést kellene kötni. Ennek azért van különös jelentősége, mert az elkerülhetetlen földbirtokrendezés és -koncentráció következtében a tulajdonosi kör jelentősen változik. A javaslat kidolgozói szerint pedig súlyos hiba lenne a leendő új földbirtokosokat tíz évre megfosztani attól, hogy birtokuk valamennyi lehetséges erőforrásával az együttes legnagyobb hozamra törekedve rendelkezzenek.
L. L.