A természet szolgálatában

GEMENC - így, csupa nagybetűvel. E szó hallatára nemcsak a szakembernek, de a természet, vadászat iránt csak egy kicsit is érdeklődőnek azonnal a magyar vadászat jelképe, az ártéri erdőben bőgő gímszarvas jut eszébe. Nem tűnik e szó hallatára erőltetettnek a lírai hangnem még ma sem, hiszen örökre összeforrt Homoki Nagy István örök életű, megismételhetetlen klasszikus filmje, a "Gyöngyvirágtól lombhullásig" képi megjelenésével és hangulatával ez a szó, ez a fogalom.
Ma, több mint negyven év elmúltával kissé megváltozott az értékítéletünk, kritikusabbak vagyunk a környezetünkkel, de a gemenci erdő, Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdeje, a benne élő vadvilág az ugyanaz maradt és legfőbb feladatunk, hogy megőrizzük, úgy adjuk át utódainknak, hogy még sok nemzedék élvezze és csodálja a Természet e csodálatos kincsét, a gemenci erdőt és élővilágát.
Sokat változott az erdőgazdálkodás, a vadászat, a vadgazdálkodás társadalmi megítélése az elmúlt fél évszázad alatt. A végső cél ugyanaz: tartalmas, szakszerű, természetközeli erdőgazdálkodás, a vadállomány védelme, fejlesztése és olyan mérvű hasznosítása, amely lehetővé teszi a gemenci gímszarvas génállományának megőrzését a jövő számára.
A területet ma a bajai székhelyű GEMENCI ERDŐ és VADGAZDASÁG Részvénytársaság kezeli és hasznosítja erdészetileg és vadászatilag egyaránt, igen szigorú erdészeti, természetvédelmi és vadászati hatósági felügyelet mellett. A Társaság az erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban, de megkülönböztetett figyelemmel kezeli a három részre elkülönülő, összesen 68 643 ha vadászterület vadászati-vadgazdálkodási feladatait. Az elsősorban ártéri lágy lombos és tölgyerdők kiváló élőhelyi adottságait maximálisan kihasználva, a hagyományos, a modern és az intenzív vadgazdálkodási módszereket sikeresen kombinálva a magas szakmai felkészültségű, a vadászati kultúrát és hagyományokat is ápoló erdészeti-vadászati szakszemélyzet elismerésre méltó eredményeket ér el évről évre a vadászat-vadgazdálkodás területén is. A Gemenci Erdő és Vadgazdaság Rt. egyike a legnagyobb vadászterületet kezelő állami tulajdonú társaságoknak Magyarországon. A vadászterület az ország középső és déli részén található, Európa egyik legnagyobb ártéri erdőterületén, ott, ahol a Duna elhagyja Magyarországot. A különleges rendeltetésűvé nyilvánított vadászterület a Duna két partján fekszik és három, jellegében különböző területrészre osztható: Gemenc, Béda-Karapancsa és Hajós-Baja.
A vadászterület világszerte ismert élőhelye a gímszarvasnak. A Gemenc Rt. gímszarvas-gazdálkodásának sikereit számos rekordméretű trófea példázza. A legnagyobb siker az 1986. évben terítékre került 270,00 C. I. C. pontos, a maga idejében világrekord gímszarvastrófea volt. A vadászterületen a gímszarvas mellett nagy létszámú vaddisznóállomány is található, hiszen a terület adottságai - mocsarak és ártér - a legklasszikusabb élőhelye e vadászatilag egyre nagyobb szerepet játszó nagyvadfajunknak. A vadászati lehetőségeket a vadászatra jogosult Gemenc Rt. elsősorban külföldi és belföldi bérvadászat útján hasznosítja.
Az alábbiakban néhány gondolattal részletesebben bemutatva az ugyan egymással érintkező, jellegében, adottságaiban mégis merőben eltérő három területrészt:
GEMENC: maga a névadó területrész, az örök életű Homoki Nagy István-film színhelye, 20 703 ha terület a Duna hullámterében, Szekszárd magasságától Bátáig. A folyó középső szakasza számos holtágat, szigetet alkot, hihetetlenül buja vegetációval, dús aljnövényzetű ártéri erdőkkel.
Góga, Gemenc, Veránka, Szomfova, Rezét, Cserta, Pörböly, Pandúr és még számtalan kisebb-nagyobb területrész neve cseng ismerősen azoknak a magyar és külföldi vadászoknak fülében, akik felejthetetlen vadászélményt szereztek itt az elmúlt időkben. A terület olyan, mint maga a Természet, változatosan gyönyörű és kegyetlenül szélsőséges: egyszer felülmúlhatatlan bőséggel nyitja meg kosarát, másszor a halálos árvíz pusztít kegyetlenül, alig hagyva túlélőt. A természet szélsőségeit hivatott tompítani az ésszerűen gazdálkodó ember, a gondos vadgazda, tudatosan és tervszerűen szabályozva a vadállományt, hasznosítva értékeit és minden rendelkezésre álló erővel és eszközzel védeni, ha az árvíz veszi át az uralmat a területen. Nem kevés az az érték, amelyet a vadászat és a vadgazdálkodási ágazat hasznosít, de nem kevés a ráfordítás sem, amelyet ezért a természet követel. Biztosítani kell azokat a körülményeket, létesítményeket - vadászati berendezések, vadászati célú területfeltárás, utak, fogatok, vadászházak -, amelyek elősegítik a vadászat sikerét, biztosítják az értékesítés magasabb hatásfokát. A vadászterületen négy, a mai kor igényeinek megfelelő vadászházat üzemeltet a Gemenc Rt., biztosítva a kultúrált feltételeit - az évente 300 db gímszarvast, 1000 db vaddisznót és 100 db őzet terítékre hozó - külföldi és belföldi bérvadászok szállásának és ellátásának.
BÉDA-KARAPANCSA: délen, a Duna két partján, Mohács magasságától az ország határáig, elsősorban a nagy szigeteken - Mohácssziget, Szúnyogsziget - és több kisebb-nagyobb szigeten kialakult ártéri tölgyerdők adják a szívét az erdőtömböket mezőgazdasági területtel körülölelő 23 220 hektáros vadászterületnek. A jobb parton, Béda területrészén épített, jellegében a múlt századi délszláv építészeti stílus jegyeit hordozó vadászház adja a centrumát a vadászterületnek, míg a bal parton Budzsak község határában, még Albrecht főherceg által építtetett, jelenleg talán az ország legszebb, legpatinásabb vadászháza, a karapancsai vadászkastély várja a vadász vendégeket. A vadászterületrész vadgazdálkodási üzemterve, gondos mérlegeléssel tervezve a vadállomány jövőjét, évente 370 db gímszarvas, 700 db vaddisznó és 150 db őz elejtésének lehetőségét biztosítja a vadászatra jogosult számára.
HAJÓS-BAJA: Bács-Kiskun megye középső-nyugati részén, Dusnok és Hajós vonalától délre, a homokterület mesterséges erdősítésével kezdődő és az idők során a természet segítségével kialakult, elsősorban akác és erdeifenyő alkotta ökoszisztéma. Az elmúlt évszázad, de inkább az utolsó ötven év során kialakult erdőterületet birtokba vette a vad is: évről évre nagyobb a gímszarvasállománya, egyre több vaddisznó található tartósan a területen. A régebben csak időszakonként, az árvíz vagy a szúnyogok elől menekülő szarvasrudlik által váltóterületként számon tartott vadászterületen egyre inkább egész éven át ott élő, viszonylag jelentős mennyiségű és reményteljes minőségű gímszarvasállomány alakult ki. A terület éppen ezért tartozik szervesen a nyugatra fekvő gemenci és a délre fekvő béda-karapancsai területrészhez. A terület jellegzetesen kiskunsági: sík vagy igen enyhén dombos, viszonylag még ritka aljnövényzetű, elsősorban akácos erdőtársulások a jellemzőek és igen gyakoriak az aszályos időszakok. A vadászterület adottságai már kedvező feltételeket nyújtanak, a vadászható apróvadállomány kialakulásához is. Egyre nagyobb terítéket biztosít a fejlődő, természetes nyúlállomány, de a mesterséges tenyésztéssel szaporított és kihelyezett fácánállomány is fokozza a vadászterület jelentőségét. A területen, a Dusnok község határában lévő Lenes területrészén üzemelteti a Gemenc Rt. az ország legnagyobb, 20 000-25 000 darabos fácántörzsállomány-telepét. A fácántelep - az évente megtermelt 700-800 ezer db tojással, keltetőüzemmel és előnevelő volierekkel - közel felét biztosítja az ország vadászterületein a fácánszaporítóanyag-szükségletnek. A fácántelep nagy hagyományokkal rendelkezik és termési technológiájában ötvözi a tapasztalatot a mai kor kutatási eredményeivel. Ugyancsak Lenes határában található a közel 500 hektáron kialakított vaddisznóskert. A 300 darabos vadászati állományt fenntartó kert, az elsősorban külföldi bérvadászok igényét kielégítő vadászati és hasznosítási technológiája az idei és jövő évben kerül kialakításra. A vadászterületen három vadászházat üzemeltet és a 24 720 ha kiterjedésű vadászterületen évente 200 db gímszarvast, 450 vaddisznót és 120 db őzet tervez hasznosításra a vadgazdálkodó Gemenc Rt.
Egy kizárólagos állami tulajdonban álló erdészeti rt. vadgazdálkodását és adottságait röviden összefoglalva meg kell állapítanunk, hogy a vadgazdálkodás és a vadászat igenis a földterülethez kapcsolódó természeti erőforrás hasznosítása, amelyet legalább olyan szigorú előírások és ellenőrzés mellett szabad folytatni, mint az erdőgazdálkodást. De éppen ilyen nyilvánvaló, hogy a földterület tulajdonosa, használója-kezelője kívánja és tudja is a legoptimálisabban összehangolni és a legmagasabb hatásfokkal működtetni a többirányú - erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási, mezőgazdasági és vadgazdálkodási - termelési tevékenységet. Ugyanúgy ismert az erdő - az egész társadalom számára nélkülözhetetlen - immateriális haszna, mint a magyar föld vadállományának nemzeti kincsként is felfogható valósága. Kérdés lehet az is, hogy mekkora lehet az a legkisebb terület, amelyen a földtulajdonos önállóan folytathat - természetesen az állam által a közösség érdekeinek megfelelően szigorúan szabályozott és ellenőrzött - vadászatot és vadgazdálkodást. Nehéz erre egyértelmű választ adni, de nem feledhetjük el, hogy a vadászatot és vadgazdálkodást szabályozó törvény a vad védelméről is szól! Úgy és olyan területnagyságon kell kialakítani és szabályozni a vadgazdálkodást és vadászatot, hogy a vad védelme biztosítható legyen!
Van-e jövője a vadgazdálkodásnak és vadászatnak Magyarországon? Kell, hogy legyen jövője! Amit elődeink ránk hagytak, azt a hírnevet, amely Magyarországot vadászati nagyhatalomként mutatja be, nem homályosíthatjuk el. Világos, hogy a kezdeti nehézségekkel birkózó demokráciánkban számos érdek ütközik, rögös a fejlődés útja. Nem biztos, hogy Európa fejlettebb országaiban a vadgazdálkodás-vadászat jelene a követendő példa számunkra. Olyan törvényi szabályozást és társadalmi elfogadottságot kell biztosítani a vadászat, vadgazdálkodás számára, amelyben megőrizhetők a múlt értékei, az ágazat szervesen illeszkedik és a megillető helyét foglalja el az agrárgazdaságban, maximálisan biztosítottak a földtulajdonos érdekei és jogai, a vadállomány védelme és fejlődése!