Ellentmondásos agrárszabályozási tervek

Miközben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezetői jó kompromisszumnak és a gazdák érdekeinek megfelelőnek tekintik a minisztérium összesen 259,4 milliárd forintos kiadási keretét, a tavalyihoz képest 17,1 százalékkal növekvő agrárköltségvetési kiadási kereten belül súlyos aránytalanság mutatkozik a termelők rovására. Az agrártámogatási kiadások ugyanis - az idei költségvetésről szóló törvény szerint - mindössze 3,2 százalékkal növekednek idén nominálisan, ami csaknem 7 százalék reálértékvesztést jelent, nem számolva a tárca szerint 43 milliárd forint determinációt, az erre az évre áthúzódó korábban vállalt kifizetési kötelezettséget. A minisztérium és háttér-intézményrendszere kiadásai ugyanakkor 20 százalékkal emelkednek.
Az agrárágazat részletes szabályozásáról minden évben külön rendeletben intézkedik a szaktárca; ezt csak azután dolgozzák ki a szakemberek, hogy az országgyűlés dönt a vonatkozó agrárköltségvetésről, illetve a költségvetésről. A rendelet meghirdetése tavaly is késett, de nem annyit, mint az idén. Az ez évre vonatkozó agrártámogatási rendelet - a szaktárca vezetői által néhányszor "visszadobott", mostanra többször átdolgozott, de véglegesnek még mindig nem tekinthető - tervezetéről ma egyeztetnek az FVM és az agrár érdekképviseletek. (Annak ellenére, hogy melléklete időhiány miatt még nem készült el, így sok esetben nem is lehet pontosan tudni, hogy mit mennyivel támogatna a minisztérium, csak azt, hogy miként.)
Az összegekhez támpontként a költségvetési törvény szolgálhatna ugyan, a minisztérium azonban máris belső átcsoportosításokat tervez az agrárbüdzsén belül, úgy véli ugyanis, hogy a piacra jutási támogatás megtérüléseként a költségvetésbe tervezett 10 milliárd forint nem folyik be az agrárbüdzsébe az idén. A rendeletnek az átcsoportosítási terveket nem tartalmazó tervezete (az átcsoportosítási javaslatról kormány-előterjesztés készül, a kormány elé kerülő dokumentumok pedig az országgyűlés döntése alapján államtitoknak minősülnek) a tervek szerint holnap mégis az Agrárgazdasági Tanács elé kerül. Szerdán már az országgyűlés mezőgazdasági bizottságát tájékoztatja a szaktárca az ágazati támogatások idei alakulásáról.
A rendelet tervezete szerint idén az agrárgazdasági beruházásokhoz nyújtható támogatások forrása 42,4 milliárd forint. Ebből finanszírozná az FVM a SAPARD program keretében biztosított források felhasználásával megvalósuló beruházásokat is - a nyilatkozatok szerint összesen évi 3,5 milliárd forinttal. Ezen támogatások igénybevételének feltételeit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Értesítőben meghirdetendő pályázati felhívásban teszi majd közzé a minisztérium, a SAPARD-terv EU általi jóváhagyását köve-tően.
Beruházási támogatások
A hagyományosnak tekinthető mezőgazdasági és halászati termékfeldolgozást szolgáló beruházásokhoz, illetve az erdő- és vadgazdálkodási, halászati fejlesztésekhez a költségek 30 százalékának megfelelő alaptámogatást, továbbá a célra felvett, legfeljebb 150 millió forint összegű hitel után 40 százalékos kamattámogatást tervez az FVM. A szőlő- és egyéb ültetvény, gyümölcsös telepítését, szőlőültetvények felújítását - a költségek százalékában meghatározott - 25-60 százalékos alaptámogatás, illetve 5 százalékos kiegészítő támogatás segítené, hitel felvétele esetén 40 százalékos kamattámogatás mellett. Mezőgazdasági gépek, technológiai berendezések vásárlásához ajánlottan egy, a minisztérium által megadott katalógus árainak alapulvételével - amely árak közvetlen import esetén tartalmazzák a vámot, a statisztikai illetéket és a vámkezelési díjat is - várhatóan 20-25-30 százalékig terjedő, sávosan differenciált, végleges juttatás igényelhető, illetve hitel esetén szintén 40 százalékos kamattámogatás. Az 5 millió forintnál drágább gépeket részletre is meg lehetne vásárolni. Az FVM támogatná a gépek lízingelését is, a katalógusár 20 százalékát kitevő végleges fejlesztési juttatással és 50 százalékos kamattámogatással. (A lízing támogatása tavaly is tervbe volt véve, de a gépvásárlási támogatások májusi befagyasztásakor abbamaradt, illetve nem indult újra a későbbi ígérvényes rendszerrel.)
Az anyagköltség 40 százalékáig terjedő támogatás igényelhető várhatóan - kísérleti jelleggel - a nulla értékűre amortizálódott mezőgépek felújítására, de ez a támogatás igénylőnként legfeljebb 400 ezer forint lehet. A műszaki fejlesztést a költség legfeljebb 50 százalékát jelentő támogatással, de maximum 10 millió forinttal segítené a szaktárca. A K+F eszközök beszerzésének támogatása a költség 70 százaléka, s igénylőnként a 15 millió forintot nem haladhatja meg. Az új meliorációs és öntözésfejlesztési beruházásokat nem, a már elkezdetteket összesen félmilliárd forinttal támogatná idén az FVM.
Normatív termelési támogatások
A tavaly részben megkezdett (vissza nem térítendő) normatív termelői támogatások kiterjesztését tervezi idén a minisztérium. A támogatási rendelet tervezete szerint hektáronként 8000, 6000, illetve 4000 forint földalapú növénytermelési támogatás ez évben azoknak a gazdálkodóknak járna, akik 1-300 hektár közötti külterületi szántóterületen búzát, rozsot, tritikálét, tavaszi árpát, kukoricát, rizst, szárazborsót, dohányt, repcét, napraforgót, cukorrépát vagy burgonyát termelnek. (Ezen növények termesztése esetén hektáronként 4000 forint támogatást vehetnének igénybe a tangazdaságok, illetve -üzemek is.) A 300 hektár feletti külterületet művelők csak akkor kaphatnának hektáronként 3000 forintot, ha területük aranykorona-értéke hektáronként nem több mint 17. Normatív támogatást az egy hektárt meghaladó területen intenzív szántóföldi zöldségtermelést, illetve 5000 négyzetmétert meghaladó termő gyümölcsöst vagy termő szőlőterületet művelők is kapnának hektáronként 15-15 ezer forint, továbbá a gyepterületet vagy halastavat használók is hektáronként 3000-3000 forint mértékben (táblázat az 1. oldalon).
A normatív földalapú támogatásoknak számos feltétele van. Búza esetén például a vetésterület legalább 40 százalékán fémzárolt és a teljes területen csávázott vetőmagot kell vetni, s kötelező a növényvédő szer és műtrágya használata. A kukorica esetében a teljes területen hibrid vetőmagot kell használni, az egyéb támogatott növények esetén pedig fémzárolt, minősített vetőmagot, szaporítóanyagot. A növényvédő szer és műtrágya mellett a kukoricánál és egyéb növényeknél a szerves trágya használata is elfogadott. Ide tartozik, hogy a vetőmagtermelők és -forgalmazók, műtrágyagyártók, illetve növényvédőszer-forgalmazók a tervek szerint állami készfizető kezességvállalással, 100 százalékos kamattámogatás mellett legfeljebb 8 hónapra hitelt vehetnek igénybe, akkor, ha kamatmentes áruhitel formájában 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodónak értékesítenek hektáronként 6000 forint értékű vetőmagot, növényvédő szert, illetve még meg nem határozott árú műtrágyát.
Állattenyésztési támogatást várhatóan többféle célra is lehet majd igényelni. A nőivarú állomány támogatását szarvasmarha, sertés, juh, kecske és ló esetében tartja elképzelhetőnek a minisztérium. A támogatás mértéke húshasznú apaállat által fedeztetett hústermelésre beállított tehén után 20 ezer forint, de ennyi a 6 hónapnál idősebb csikóval rendelkező kanca esetében is. A jogszabálytervezetben megnevezett egyesületek által nyilvántartott, 6 hónapnál idősebb csikóval rendelkező kanca után 60 ezer forintot lehet igényelni, míg 1200 forintot az anyajuh és -kecske, illetve a május 31-ig hat hónapos kort betöltő jerke és gödölye esetén. Egyebek mellett várhatóan lesz támogatás még a vemhesüsző-állomány fejlesztésére, illetve a tenyészkoca-állomány minőségi cseréjére is.
A rendelet tervezete szerint az agrárgazdasági célú éven belüli forgóeszközhitelek felvételét idén is 40 százalékos kamattámogatással könnyíti meg a szaktárca. Devizahitel esetén a kamattámogatás mértéke 25 százalék. Az integrátor olyan esetben is részesülhet ezekben a kamattámogatásokban, amikor a legfeljebb egyéves lejáratú hitelt nem partnerei termelési ráfordításainak, hanem azok érdekében végzett szolgáltatások finanszírozására használja fel. A nyilvántartásba vett termelők a búza, a kukorica, a rozs és az árpa termelési költségeire legfeljebb egyéves lejáratra kizárólag egy pénzügyi intézménytől felvett hitel 70 százalékáig a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfeljebb 20 ezer forint hitelösszeg után állami kezességvállalást vehetnek igénybe.
Az éven túli lejáratú forgóeszközhitelek után a gazdálkodók az első évben 50 százalékos, az ezt követő legfeljebb öt évben a még fennálló hitelre 70, 50, 40, 20 és 10 százalékos kamattámogatást igényelhetnek. A hitel igénybevételéhez a teljes hitelösszegre - kivéve a szövetkezeti tagi kölcsönt - jogosultanként legfeljebb 80 százalékos kezességvállalás engedélyezhető. A kamattámogatás csak olyan hitelszerződés után vehető igénybe, amelyben a teljes hiteldíj legfeljebb 4 százalékponttal haladja meg a hitelszerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamatot. A négy százalékpont korlátnak a jegybanki alapkamat mindenkori szintjéhez viszonyítottan a teljes futamidő alatt teljesülnie kell. A tavalyi évhez hasonlóan most sem nevesíti külön a rendelet az úgynevezett tőkepótló hiteleket, ezek az éven túli lejáratú hitelek közé értendők, bár kondícióik az általánostól eltérőek, külön rendeletben szabályozottak.
A fiatal agrárvállalkozókat csak akkor támogatja idén az FVM, ha tavaly sikeresen pályáztak a támogatásra, forráshiány miatt azonban igényüket nem tudta kielégíteni a tárca. Új pályázat az idei támogatási rendelet tervezete alapján nem fogadható be. Nem fogadható be új pályázat idén a termékek beszerzését, értékesítését, valamint szolgáltatást nyújtó - a szaktárca által "új típusúnak" nevezett - szövetkezések, gazdálkodói szervezetek támogatására sem. Az idei agrárbüdzséből támogatást csak a tavalyról erre vonatkozó ígérvénnyel rendelkező szerveződések kaphatnak. A mező- és erdőgazdasági biztosítások megkötését a szaktárca a biztosítási díj 30 százalékával ösztönzi.
Az idén 65 milliárd forint agrárhitel-garancia felhasználásáról nem sok szó van a támogatási rendelet tervezetében, a pénzügyi és agrártárca közötti vita ugyanis nem rendeződött még arról, hogy az előbbi szerint helyesnek tartva csak a fennálló vagy az utóbbi szerint szükségesnek tartva az új hitelekre is vonatkozzék-e a kedvezmény. Az FVM mindenesetre várhatóan a már említett kormány-előterjesztésben a hitelgarancia-keret felhasználására - esetleg részben támogatások helyetti hitelek mögé állítására - is megteszi majd javaslatát.
Piacra jutási támogatások
A piacra jutást segítő támogatások esetében a minisztérium rendelettervezete a költségvetési törvényre hivatkozik, amelyben erre a célra 58,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek az összegnek a szétosztását a dokumentumban nem szabályozza az FVM, az exporttámogatások mértékéről ugyanis negyedévente külön rendelet jelenik meg. A piacra jutást segítő - vélhetően marketingjellegű - támogatásban mindenesetre az az igénylő részesülhet, aki a pályázatban foglalt cél megvalósítására szerződést köt a feladat végrehajtására az FVM által kijelölt FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Kht.-vel. A támogatási rendelet tervezetében szerepel a minisztérium által alapított innovációs tevékenységet folytató közhasznú szervezet - az Agrár Innovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. - is, amelynek azonban szerepe még csak körvonalazva sincs a dokumentumban. Lapunk információi szerint feladata esetleg később az uniós támogatások odaítélésénél, illetve az e célra létrehozandó intézményhálózat kialakításánál lehet.
TÓTH LÁSZLÓ LEVENTE