A német mezőgazdasági üzemek jövedelmei a június végén zárult gazdasági évben rosszabbul alakultak, mint arra a DBV számított. A főfoglalkozásban működtetett üzemek átlagos nyeresége egy év alatt újabb 10 százalékkal, 53 ezer márkára csökkent. Egy paraszti családnál így mintegy havi 4000 márka bruttó jövedelem maradt, ami jóval alacsonyabb más társadalmi csoportok átlagos jövedelmeinél.
Az ipari és a mezőgazdasági jövedelmek különbsége ma már eléri a 30 százalékot. A tej-, a burgonya- és a repcetermelők jövedelme meghaladta az ágazat átlagát, a sertéstenyésztőké - a DBV szerint - történelmi mélypontra sülylyedt, s számottevő mértékben csökkentek a szarvasmarha-, a baromfi-, a tojás- és a gabonatermelők, illetve -tenyésztők jövedelmei is. Romló likviditási helyzete miatt ma már sok gazda a túlélésre rendezkedett be, amit az ágazat visszafogott beruházásai is igazolnak - hangoztatta Sonnleitner.
Az elnök azzal számol, hogy évente 15 ezer mezőgazdasági üzem jut csődbe, s ezzel évi 20-25 ezer munkahely szűnik meg. A DBV más ágazatok szereplőihez hasonlóan határozottan elutasítja a berlini kormánykoalíció örökösödési illeték emelésére vonatkozó terveit, ezek megvalósulása ugyanis a mezőgazdasági üzemek nehézkes generációváltása kapcsán további terhet jelentene. Az új adónem az eszközökre vonatkozna, így szakértők szerint a központosítás irányába is hatna. (Az Egyesült Államokban az 1990-es évek közepén bevezetett örökösödési adó a részvényekre nem, csak az eszközállományra vonatkozik - a szerk.) A dízelüzemanyagot terhelő adó emelése és a nyugdíjbiztosítás fedezetéül szolgáló környezetvédelmi adó bevezetése máris évi csaknem 1 milliárd márka többletterhet okozott a német mezőgazdaságnak. Karl-Heinz Funke szövetségi élelmezési miniszter azonban azt ígérte, hogy a mezőgazdasági üzemektől beszedett környezetvédelmi adót visszaáramoltatják az agrárgazdaságba.
A berlini koalíció agrárpolitikája felett erőteljes kritikát gyakorolt Josef Miller bajor tartományi mezőgazdasági miniszter is, aki szerint egyre elviselhetetlenebb, ahogy a takarékossági intézkedések szükségességére hivatkozva tovább terhelik a német gazdákat. Számítása szerint az Agenda 2000 és a berlini kormány tervezett intézkedései nyomán idén csak Bajorországban 700 millió márkával romlik a parasztság jövedelmi helyzete, 2003-ra a többletteher elérheti az 1,1 milliárd, két évvel később pedig a csaknem másfél milliárd márkát. A legjelentősebb német agrártermelő tartomány, Bajorország kormánya most egy olyan koncepció kifejlesztésén dolgozik, amely kedvező a mezőgazdasági termelőknek, s ehhez más, erős mezőgazdaságú tartományok is csatlakozhatnak.
A bajorok Brüsszelben is küzdenek a gazdák érdekeiért. Elfogadhatatlannak tartják ugyanis, hogy az Európai Unió közösségi irányelveiben minden olyan, a megtermelt javak értékesítését segítő támogatási formát megtiltson, amely az áru eredetére utal. Bajorország ezért követeli, hogy az európai intézmények teljes mértékben ismerjék el az áru minőségére és eredetére utaló feliratokat, s a jövőben is lehessen támogatni az áru értékesítését a régióban.
J. I.
**** KERETBEN ****
A magyar agrárgazdaság nem termel jövedelmet, s a magyar adatok összevetése a DBV számaival nem szerencsés - mondta lapunknak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Hozzátette: az EU-ban, de a világ más táján is nagyfokú koncentráció indult el az agrárgazdaságban, a kisüzemekből nagyobbak lesznek a versenyképesség megőrzése végett. Magyarországon ugyanakkor olyan ár- és közgazdasági viszonyok alakultak ki, amelyek következtében szerinte a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége megszűnt. A MOSZ adatai szerint az agrárágazatokban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete több mint 30 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól, előbbi tavaly augusztusban 51 210 forint volt - azaz a német paraszti tőkejövedelem tizede -, míg a nemzetgazdasági átlag 73 286 forint. A mezőgazdaságban ugyanakkor a relatív foglalkoztatási költségek az elmúlt hat évben a nemzetgazdasági átlaghoz képest növekedtek, az elvonási rendszer átalakítása ugyanis a viszonylag alacsony jövedelmezőségű és bérszínvonalú ágazatokat sújtotta. Máhr szerint ha a tervezett reorganizációs program megvalósul, akkor kevesebb, ha nem, több mezőgazdasági üzem kerül lehetetlen helyzetbe - üzemmérettől függetlenül - Magyarországon.
A magyar agrárgazdaság nem termel jövedelmet, s a magyar adatok összevetése a DBV számaival nem szerencsés - mondta lapunknak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Hozzátette: az EU-ban, de a világ más táján is nagyfokú koncentráció indult el az agrárgazdaságban, a kisüzemekből nagyobbak lesznek a versenyképesség megőrzése végett. Magyarországon ugyanakkor olyan ár- és közgazdasági viszonyok alakultak ki, amelyek következtében szerinte a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége megszűnt. A MOSZ adatai szerint az agrárágazatokban foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete több mint 30 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól, előbbi tavaly augusztusban 51 210 forint volt - azaz a német paraszti tőkejövedelem tizede -, míg a nemzetgazdasági átlag 73 286 forint. A mezőgazdaságban ugyanakkor a relatív foglalkoztatási költségek az elmúlt hat évben a nemzetgazdasági átlaghoz képest növekedtek, az elvonási rendszer átalakítása ugyanis a viszonylag alacsony jövedelmezőségű és bérszínvonalú ágazatokat sújtotta. Máhr szerint ha a tervezett reorganizációs program megvalósul, akkor kevesebb, ha nem, több mezőgazdasági üzem kerül lehetetlen helyzetbe - üzemmérettől függetlenül - Magyarországon.