A transzferárakat érintő ellenőrzési gyakorlat szigorodása számos ponton új kihívások elé állította az érintett kapcsolt vállalkozásokat. A Deloitte Zrt. tapasztalata szerint az adóhatóság mára alaposabban és mélyebben vizsgálja a vállalatközi ügyletek körülményeit, a dokumentációk tartalmát, mint korábban bármikor, és ennek köszönhetően jelentősen megnőtt a megállapított adókülönbözet összege is.
Miközben a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhatóság kiemelt ellenőrzési területének számít, az utóbbi egy-két évben trendszerű csupán, hogy a hatóság a formai követelményeken túl tartalmi szempontokat is vizsgál - mondta Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Míg a tartalmi hiányosságok és hibák kapcsán megállapított adókülönbözet összege a 2010-es adóév adatai szerint 45 százalékkal, 43,7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a formai hiányosságok miatt kivetett mulasztási bírságok összege 27 százalékkal, 318 millió forintra csökkent ugyanebben az időszakban. A bírságtételek jövőre jelentősen nőnek, ez változtathat ezen a tendencián.
A cégek 2007 óta vehetik igénybe a hatósági ármegállapítás intézményét, ám a Deloitte tapasztalatai szerint ténylegesen csak az elmúlt két évben kezdtek el foglalkozni ezzel a lehetőséggel, és az idei az első olyan év, amikor valóban jelentős növekedés tapasztalható a kérelmek számában. Korábban a vállalatok a hatósági ármegállapítást csak speciális ügyleteikre kértek, ma már egyre jellemzőbb, hogy az egyszerűbb, alaptevékenységükhöz kötődő, nagy volumenű ügyleteiknél is élnek ezzel a lehetőséggel - mondta Veszprémi.
Az átfogó ellenőrzések során van néhány olyan körülmény, amely fokozottan a transzferárak felé irányítja a revizorok figyelmét. Ilyen ha a vizsgált cég vagy annak kapcsolt ügylete veszteséget termel, illetve az is, ha a transzferár-ügyletekhez nagy összegű év égi korrekciós számlák is kapcsolódnak. Gyanút kelt, ha a cég jövedelmezősége lényegesen eltér az iparági átlagtól (amit az adóhatóság saját irányszámai alapján mér fel), és természetesen ha hiányoznak a transzferárazással kapcsolatos dokumentációk vagy szerződések. Az ellenőrzések során kiemelten vizsgálják az összehasonlító adatok kiválasztását. Az adóhatóság emellett az ügylet körülményeit is feltérképezi: megvizsgálja, hogy ésszerű-e, és megfelelő üzleti indok hiányában megkérdőjelezheti a kapcsolt ügylethez kapcsolódó teljes költség levonhatóságát.
