Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem hiába kapott kiemelt hangsúlyt a NAV 2014-es ellenőrzési irányelvei között az egyszerűsített foglalkoztatás ellenőrzése - ez derül ki az adóhatóság által a Napi.hu rendelkezésére bocsátott adatokból. Az adóhivatal tavaly több mint kétezer vizsgálatot végzett - ez az egy évvel korábbi másfélszerese -, továbbá majdnem ugyanennyi ellenőrzést hajtott végre. Ennek meg is lett az eredménye: a bejelentett munkavállalók száma közel százezerrel 730 ezerre nőtt, a bevétel pedig 25 százalékkal 12,7 milliárd forint fölé emelkedett. Majdnem ugyanennyit hoztak a konyhára a bírságok is: tíz ellenőrzésből kilenc szabálytalanságot tárt fel, összesen 10,6 milliárd forint büntetést szabtak ki.
Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott - húzza alá a NAV.
- mezőgazdasági idénymunkára,
- turisztikai idénymunkára vagy
- alkalmi munkára.
Idénymunka esetén a azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladhatja meg egy naptári éven belül a 120 napot.
Alkalmi munka esetén: a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony
- összesen legfeljebb öt egymást követő naptári nap, és
- egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári nap, és
- egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári nap
lehet.
A munkáltató által fizetendő közteher mértéke a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:
- mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
- turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
- alkalmi munka esetén 1 000 forint,
- filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.
Ezért jár a büntetés
Az adóhivatal rendszerint ugyanazokkal, a már évről évre visszatérő szabálytalanságokkal találkozik az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó vizsgálatai során. Az egyik legjellemzőbb jogsértés, hogy a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak késedelmesen - a tényleges munkavégzés megkezdése után - jelenti be az egyszerűsített foglalkoztatást.
Gyakori eset például, hogy a munkáltató csak a helyszíni ellenőrzés során, már a revizorok bemutatkozását követően intézkedik - a munkavégzés közben talált - munkavállalóinak utólagos bejelentéséről. Ennek viszont nincs sok értelme, ugyanis az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos előírások egyértelműen kimondják, hogy a foglalkoztatást a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenteni.
Aki tartozik, lemondhat róla
A NAV nemcsak a bejelentés tényét és annak szabályszerűségét vizsgálja, hanem az egyszerűsített foglalkoztatás jogszerűségét is, vagyis azt, hogy a munkáltató oldalán fennállnak-e az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei. Ilyen feltétel például, hogy a munkáltatónak nem lehet a jogszabályban megállapított mértéknél nagyobb adótartozása, illetve figyelemmel kell lenni a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő alkalmazásának létszám- és időkorlátjára is, amit nem lehet túllépni. Az előírások értelmében az a munkáltató, aki - meghatározott adónemek tekintetében - 300 ezer forint, vagy azt meghaladó adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.
A foglalkoztató gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók ágazati felosztása alapján a 2013-ban a legtöbb foglalkoztató a kereskedelem (31 739), a vendéglátás (15 805), az építőipar (15 671) és a mezőgazdaság (14 828) területéről jelentett be munkavállalókat. A 2014-ben érintett vezető ágazatok a legtöbb foglalkoztatóval a kereskedelem (35 601), az építőipar (18 608), a vendéglátás (16 907) és a mezőgazdaság (15 848). A foglalkoztatók csoportosítása az általuk bejelentett fő tevékenységük alapján történt, mely nem minden esetben egyezik meg azzal a tevékenységükkel, melyben az egyszerűsített foglalkoztatással érintett munkavállalót alkalmazták. Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyékben érkezett a legtöbb bejelentés, a csúcsidőnek március-augusztus hónapok számítanak.
Ennek ellenére számos ellenőrzés során állapította meg a NAV, hogy a munkáltató úgy alkalmazott munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatás keretében - bejelentésének és ahhoz kapcsolódó közteher fizetési kötelezettségének egyébként eleget téve -, hogy arra köztartozása miatt nem lett volna lehetősége, mert a meghatározott adónemek tekintetében 300 ezer forintot meghaladó összegű adótartozása állt fenn a vizsgált időszakban. Ilyen esetekben az adóhivatal átminősíti az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt és az általános szabályok szerint állapítja meg a járulékfizetési kötelezettséget a munkáltató terhére.
