Az első negyedévben messze elhúzott a nagycsaládosok keresetnövekedése a többiekétől. A keresők 6 százalékát kitevő, három vagy több gyereket eltartók egy főre jutó nettó keresete 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit 2014 első negyedében. A keresők közel felét kitevő gyermektelenek esetében 2 százalék feletti, az egy- és kétgyermekesek pedig 1 százalék körüli növekedést mutatott ki a KSH. Az adatok további érdekessége, hogy most egyezik meg először a nettó keresetváltozás és a reálkereset változása, a lenullázott infláció miatt. (Ön nem hiszi, hogy nulla lenne az infláció? Olvassa el keretes írásunkat a cikk végén!)
A nagycsaládosok esetében bekövetkezett tempós növekedés - a korábbi időszakokban elért 3-4 százalékos emelkedést követően - a családi kedvezmény járulékokra történt kiterjesztése miatt lett ilyen tempós. (Korábban hiába preferálta a kedvezményrendszer kiemelten a legalább háromgyermekes családokat, az alacsony jövedelmek miatt ezek jellemzően csak a töredékét tudták kihasználni a gyerekek után járó 206 250 forintos adókedvezménynek.) Az első félévben a havi nettó átlagkereset esetükben megközelítette a 197 ezer forintot, az egy évvel korábbi 172 ezer forint alatti szintet követően.
A háztartásonkénti átlagkereset így - persze csak abban az esetben, ha a három vagy több gyereket nem egy, hanem két kereső tartja el - végre számottevően eltávolodott a 2013-ra számolt létminimumtól, főleg, ha a beleszámoljuk a családi pótlékot is. (Ha viszont csak egy átlagkeresetből kell eltartani akár csak két gyereket, akkor létminimum alatti szintről beszélhetünk.)
Azt, hogy a családi kedvezmény járulékokra történt kiterjesztése érezhető összeget hagyott az érintett háztartásoknál, a nemzetgazdasági tárca adatai is megerősítik. Az NGM arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy az év első öt hónapjában összesen 80,7 milliárd forint maradt az érintettek zsebében a családi adó- és járulékkedvezményeknek köszönhetően. Ez az egy évvel korábbit 16,8 milliárd forinttal múlja felül. Ebből a növekményből a járulékkedvezmény 13,6, az adókedvezmény 3,2 milliárd forinttal részesedik. Ez - figyelembe véve, hogy havi 170-200 ezren veszik igénybe a járulékkedvezményt - fejenként öt hónap alatt átlagosan havi bő 18 ezer forint pluszt (az államháztartásnak pedig ugyanennyi mínuszt) jelent, a januárra számolt közel 15 ezer forint után.
A járulékkedvezmény 13,6 milliárd forintos összege a munkavállalók által - a 2013-as adatok szerint - havonta átlagosan befizetett 120 milliárdos összeget figyelembe véve aprópénz, bő 2 százalékos kiengedésről van szó. Az szja esetében más a kép, hiszen az öthavi 673 milliárdos adóbevétellel szemben 67,2 milliárdos családi kedvezmény áll.
A megfigyelési problémának nevezett jelenség oka, hogy az emberek érzékeléseikben nagyobb súlyt adhatnak az emelkedő áraknak, mint a stagnáló vagy csökkenő áraknak. Emellett kevésbé tűnhet fel az árváltozás, ha valamit ritkán vásárolunk - például autót, tartós műszaki cikkeket. Eközben egyes rendszeresen vásárolt tételek (például élelmiszerek, üzemanyag) a háztartások érzékelésében nagyobb súllyal szerepelnek, így ha ezeknek a termékköröknek az ára megy fel, akkor az emberek rendszerint túlbecsülhetik a tényleges inflációt.
