<konfmenu><gprs>Az MNB Szemlében megjelent friss elemzésében a jegybank a 11 legnagyobb pénzforgalmú pénzintézetnél vizsgálta a kondíciós listákat a tranzakciós illeték bevezetése és megemelése előtti, illetve utáni időszakban. A díjak változását (növekményét) viszonyították a tranzakciós illeték mértékéhez. A fix, vagyis nem a tranzakció értékének arányában meghatározott díjakat (pl. éves kártyadíjak) forgalmi értékre vetített százalékos díjjá alakították át. Ezzel összehasonlíthatóvá váltak a díjak a tranzakciós illetékkel.
</gprs></konfmenu>
<konfmenu><gprs>A lakossági bankkártyás fizetéseknél a bankok tavalyi kommunikációja szerint nem történt meg a tranzakciós illeték áthárítása, azonban ez annyiban igaz csak, hogy tranzakciós szinten nem jelent meg új vagy magasabb díjelem. Viszont az éves kártyadíjakkal a jegybank szerint teljesen áthárították a kormányzati terhet, átlagosan 1700-ról 3000 forintra nőttek az éves kártyadíjak (az alap betéti kártyáknál) - írja a portfolio.hu.
</gprs></konfmenu>
<konfmenu><gprs>A vállalatoknál azonban átlagban elmaradt az áthárítás ennél a szolgáltatástípusnál. Azt is figyelembe kell venni az áthárítás vizsgálatakor, hogy a vállalati szegmensben gyakoriak az egyedi megállapodások a bank és az ügyfél között, a jegybank pedig csak a nyilvános (általános) kondíciós listákat vizsgálta.
</gprs></konfmenu>
<konfmenu><gprs>A 2013-as első féléves adatok alapján nem változtak a fizetési szokások, a korábbi tendenciák érvényesülnek továbbra is a területen. Az elektronikus fizetési módok lassú térnyerése, a készpénzfelvételek lassú visszaszorulása látható továbbra is. Az MNB ma tette közzé a 2013-ra vonatkozó II. féléves (friss) adatokat, amelyre még csak egy pillantást vetettek a szerzők, de ez alapján sem történt lényeges változás. Az átutalási tranzakciók átlagértéke sem nőtt, tehát nem történt meg az átutalások összevonása az értékhatár feletti díjak költségcsökkentő hatása miatt sem.
</gprs></konfmenu>
