Az adhatóságok egyre agresszívabban próbálnak bevételhez jutni, így adódik a kérdés, mennyire vannak tisztában az ügyfelek a különböző jogorvoslati eljárásokkal. A Deloitte Legal felmérése alapján a vállalkozások 76 százaléka találkozott olyan határozattal, amelyet jogsértőnek tartott, ám csak 64 százalékuk élt valamilyen jogorvoslattal, praktikusan fellebbezéssel. Jellemzően az határozta meg a döntést, ha a szóban forgó határozat jelentősebb összeget érintett - mondta Falcsik István, a Deloitte Legal vezető szakértője.
Azért ez sem sokat jelent, a felügyeleti intézkedést, illetve a bírósági eljárást ugyanis már jóval kevesebben választják: bírósághoz 45 százalékuk fordult, felügyeleti eljárást pedig 47 százalékuk kért. Ennek oka javarészt a várható költségekben keresendő, ugyanakkor a tájékozottsággal is vannak gondok. Jóllehet a megkérdezettek 89 százaléka tisztában voltak a lehetőségekkel, ám 51 szézalékuk a részletszabályokat nem ismeri, vagyis csak elvben tudja, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre.
A bíróságokkal szemben a vállalkozások előítlettel bírnak, 76 százalékuk szerint ugyanis nincs kellő tapasztalatuk a bíróságoknak a kérdésben. Falcsik szerint ez az arány azt is mutatja, hogy nem teljesen egyértelmű a társaságok számára a bírósági ügymenet, bár a kifogásoknak van alapja. A bíróságok az elmúlt időszakban jóval színvonalasabb ítéleteket hoznak.
A statisztikák szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bírósági eljárások döntő többségét, 60-70 százalékát megnyerik, ám ezt a képet érdemes árnyalni - mondta Kövesdy Attila, a Deloitte adóosztályának vezetője. A jelentősebb ügyekben nem tapasztalható ekkora túlsúly, így talán azok az ügyek buknak el nagyobb arányban, ahol inkább a jogszabályok hiányos ismerete áll a háttérben.
