Adócsökkentési ötlettel állt elő az Orbán-kormány

Egy múlt pénteken benyújtott kisebb salátatörvényben a játékkaszinók degresszív adózásra váltanak a mostani egykulcsos helyett. A javaslat szerint az első tízmilliárd forint tiszta játékbevétel után változatlanul 30 százalék lesz az adó, ám az e feletti rész után már csak tíz százalékot kell fizetni.

Azt azonban nem tudni, kinek szánták ezt az igazán gáláns adócsökkentést. Magyarországon összesen három helyhez kötött kaszinó működik, s hárman együtt sem érnek el tízmilliárd forint árbevételt. A legnagyobb az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino, ám az is csak kicsivel hárommilliárd forint fölé tudta tolni a bevételét. Az adatok 2011-ről szólnak, ám még ha a tavalyi év kiemelkedően jó is volt, akkor sem módosul érdemben az alap állítás.

Olcsó munkahelytámogatás

Az indokolás szerint a kormány a degresszív adózással a munkahelyteremtést kívánja támogatni. Az biztos, hogy ilyen kevésbe nem került még munkahelytámogatás, hiszen senki sem tudja ezt kihasználni. Elképzelhető, hogy a bezenyei Eurovegasban hisz a kormány, attól vár új munkahelyeket. A kaszinó beruházással kapcsolatos legújabb hírek szerint a munka nemsokára elkezdődik - bár ezt már 2006-ban is lehetett hallani. De még ha fel is épül a komplexum, az idei játékadó mértéke akkor is irreleváns.

A munkahelyeteremtés mint indok azért is érdekes, mert annak idején, amikor lényegében betiltották a nyerőgépeket, nem zavarta a kormányt a munkahelyek megszűnése. Már akkor is sokan visszaadták az ipart, amikor drasztikusan megemelték a gépek után fizetendő fix adót, de a szinte teljes tiltás a megmaradtakat is kényszerhelyzetbe hozta. Becslések szerint 40 ezer munkahely volt köthető a gépekhez. Ennyi ember nyilván nem került az utcára, az érintetti kör ugyanis azokat a vendéglátósókat is tartalmazza, ahol a forgalmat negatívan befolyásolhatta a gépek eltűnése. Tény ugyanakkor, hogy többen kerültek nehéz helyzetbe, mint ahányan jól járnak a degresszív adóztatással.

Nem sikerült jól átgondolni a rendszert

A kormány egyéb szempontból is következetlen a szerencsejátékokat illetően. Ezzel együtt ugyanis három fázisban nyúlt hozzá a szabályozáshoz, vagyis nem sikerült jól átgondolt rendszert kialakítani. A félkarú rablók betiltása után nem sokkal megküldte az Európai Bizottságnak az online szerencsejátékok adóztatásáról szóló tervezetet - amely egyébként már a sokadik verzió volt. Ez alapján úgy tűnik, nem a szerencsejátékot, mint iparágat kívánja kezelni, adóztatni és szabályozni a kormány, hanem ad hoc jelleggel alakítgat az egyes elemeken.