A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Pofonvágásnak felérő módosítókat nyújtott be a kormány az adótörvényekhez a zárószavazás előtt. Az Alkotmányügyi Bizottság összesen több mint százoldalas csomagot szignózott, s ebben nem csak koherenciazavarokat igyekezett tisztázni.
A Fidesz részéről Rogán Antal, a vitában felszólalva azt mondta, az internetes orgánumokat látva, az újságírók már fel tudták dolgozni a zárószavázás előtti módosító javaslatokat, így szerinte erre az ellenzéknek is képesnek kellett volna lennie. \"Dolgozni kéne képviselőtársaim és nem panaszkodni\" - jelentette ki.
A parlament végül 232 igen szavazattal, 78 nem ellenében fogadta el a kormány előterjesztését. A javaslatra az ellenzéki és független képviselők mellett nemet mondott két fideszes képviselő is, Földesi Gyula és Vigh László, míg az LMP frakciója - a záróvitához hasonlóan - a zárószavazáson sem vett részt.
A hétfőn megszavazott adótörvényekről bővebben itt olvashat.
Meglepetések a béren kívüli juttatások körül
A béren kívüli juttatásoknál megjelenik a piacon az Erzsébet utalvány, ami a korábban már beharangozott állami kibocsátású utalvány lesz. Az igazán érdekes ebben persze nem az elnevezés, hanem az, hogy béren kívüli juttatásként már januártól csak ilyen bocsátható ki. A korábban futott verzió még arról szólt, hogy az állam csak októbertől veszi el a lehetőséget a piacot most uraló vállalatoktól − amelyek lényegében 2013-tól csak általános adózású utalványt bocsáthatnak ki, kedvezményeset nem −, a benyújtott s megszavazott legújabb verzió azonban ezt már 2012-re előrehozza. Az idén kibocsátott utalványok beváltását ez nem befolyásolhatja, ha azok 2012. december 31-ig érvényesek, akkor az természetesen nem változik meg januártól.
Az ugyanakkor nem változott, hogy a kedvezményesen adható utalvány értéke nem lehet több havi ötezer forintnál, az üzemi étkeztetésnél pedig 12,5 ezer forint a felső határ. Ez elég alacsony összeg, így az sem zárható ki, hogy mindez ideiglenes megoldás lesz a Szép kártya hálózatának teljes kiépítéséig. Az utalványt csekk és kártya formában egyaránt ki lehet majd bocsátani. Mivel erőteljesebb a juttatások körében a kártyás elem − a Szép kártya 450 ezer, az utalvány 60 ezer forintig adható, a többi kedvezménynél pedig összességében marginális a csekk −, ezért elképzelhető, hogy a papíralapú utalvány záros határidőn belül megszűnik.
A közvélemény már-már készpénznek vette, hogy az állami kibocsátó a Magyar Posta lesz, ezzel szemben azt a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány forgalmazza majd. Az alapítványnak van tapasztalata az ügyben, hiszen eddig az üdülési csekkek forgalmazásáért és az elfogadóhálózat gondozásáért felelt.
Egy pofon a munkáltatóknak
A másik pofont a munkáltatók kapják azzal, hogy a korábban ígért béremelésért cserébe járó adókedvezmény mégsem segít majd túl sokat. Első körben az került a törvénybe, hogy a bérek nettó értékének megőrzése érdekében a munkáltatók béren kívüli juttatást is adhatnak. Második körben az, hogy ha minden munkavállaló esetében megoldják a nettó bér szinten tartását, kedvezményt kaphatnak, alkalmazottanként jövőre legfeljebb 16, majd 2013-ban 12 ezer forintig 190 ezer forint bruttó bérig. Most az került a szövegbe, hogy a kedvezmény csak akkor jár, ha a béremelést nem juttatásból oldja meg a munkáltató.
Ez elvileg logikus, hiszen azzal eleve ad kedvezményt az állam, hogy nem bérben követeli meg az emelést − azzal meg elvesz persze, hogy kötelezővé teszi a béremelést. A juttatás ugyanis 31 százalékkal adózik, a bér pedig ugyanannyi elkölthető értéket alapul véve több mint a duplájával. Vagyis miért is kellene ezt még kompenzálni kedvezményekkel? Főleg úgy, hogy a kedvezmény a tb-járulékokra vonatkozik, miközben a juttatásoknál eleve nem 27 százalék tb-t, hanem tíz százalék ehót kell fizetni.
Más részről viszont nem teljesen egyenes a módosítás, hiszen a munkaadók úgy kalkuláltak, hogy a juttatások nyújtásával az emelést a kormány elfogadja majd. S ezzel eddig a kormány nem is vitatkozott. Egyedül az adhat némi vigaszt, hogy a kedvezmény akkor is jár, ha a ténylegesen befizetett − ma még tb-járulék, jövőre szociális hozzájárulási − adó ennél kisebb összegű. Ez akkor történhet meg például, ha a munkáltató más kedvezményt is igénybe tud venni.
