Brutális összeget szívott el a veszteségelhatárolás

Brutális mértékben nőtt egy év alatt a vállalkozások elhatárolt vesztesége. Az adóhatóság minap publikált adatai szerint a májusban benyújtott bevallások adatai arról tanúskodnak, hogy tavaly 720 milliárd forinttal nőtt az elhatárolt veszteség értéke. Míg tavaly a bevallásokban kevesebb mint 36 ezer cég vallott elhatárolt veszteségről, addig az idén több mint 44 ezer. Az érték tavaly 1640 milliárd forintot tett ki, az idén pedig már 2360 milliárdot. Az értékben benne van, hogy a különadók összegét az érintett szektorok jellemzően az anyavállalattól kapták s az a veszteségeiket növelte − de még ezek nélkül is 550 milliárd forintot tesz ki a növekmény.

Különbség a leírt összegekben is látható. Míg tavaly 355 milliárd forintot tett ki a leírt veszteség, addig az idén ez meghaladta az 525 milliárd forintot, vagyis a leírt veszteség egy év alatt 170 milliárd forinttal nőtt. A pénzügyi szektor az elhatárolt veszteségek teljes összegéből 145 milliárd forintot produkált, míg az egy évvel korábbihoz képest 16 milliárd forinttal többet írt le − ami esetükben hárommilliárd forinttal csökkentette az adófizetési kötelezettséget. A többi vállalkozás a leírt veszteség révén − ha 19 százalékos társasági adókulcsot veszünk alapul − százmilliárd forinttal csökkentette az adófizetési kötelezettséget, ami 32 milliárd forinttal több, mint tavaly.

Az elmúlt években sajnos már megszokott sivárság tükröződik a bevallási adatok egyéb soraiból. Az értékesítés árbevétele kismértékben emelkedett, 63,5 ezer milliárd forintról 66 ezer milliárd forintra, az exporté pedig 15 ezer milliárdról 18 ezer milliárdra. Az üzemi eredmény nem mutatott érdemi változást, 2845-ről 2800 milliárd forintra csökkent. Az adózás előtti eredmény 2645 milliárd forint után 2513 milliárd forint volt, az adó összege pedig 320 milliárd után 340 milliárd forintot tett ki.

Az idén elkészített bevallásoknál már érvényesíteni lehetett azt az adóalapot korrigáló tételt, amelyet a behajthatatlan követelések tettek ki. Az egy éven túli lejárt követelés 20 százalékával behajthatatlan követelésként csökkenteni lehetett az adóalapot. Behajthatatlan követelés címén 273 cég él korrekcióval, összesen 2,7 milliárd forint értékben.

Sem kutatás-fejlesztésre, sem létszámbővítésre, munkanélküliek foglalkoztatására nem áldoztak sokan − bár ezek a területek korábban sem tartoztak a legnépszerűbbek közé. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó bérköltség kedvezményét 187 cég vette csak igénybe, a kedvezmény összege 711 millió forint volt. Megváltozott munkaképességű alkalmazásáért hatszáz cég kért kedvezményt − 528 milliót −, létszámbővítésre pedig mindössze 352 társaság kapott 569 millió forintot. A munkanélküliek foglalkoztatásából származott ehhez képest a legtöbb kedvezmény, ez 657 millió forintot tett ki − mintegy ötszáz cég osztozott ezen.

De legalább a kormány igyekezett felpörgetni a gazdaságot. Az idei bevallások szerint a kormány engedélyétől függő fejlesztési támogatás kedvezményéből 68 cég részesedett, összesen 16,5 milliárd forint értékben. Ez cégenként 235 millió forint adókedvezményt jelentett. Egy évvel korábban még csak 29 cég részesült ilyen kedvezményben, akkor annak értéke 9,8 milliárd forintot tett ki, ami vállalatonként 338 millió forintot jelentett.