Be kellene zárnunk az iskolát és az óvodát, ha elvennék az iparűzési adó elengedésének lehetőségét az önkormányzattól - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Petrányi Tamás, a Budapesttől 40 kilométerre lévő Újlengyel polgármestere annak kapcsán, hogy a kormány megregulázná a Magyarországon belül alacsonyabb adókat kivető településeket kereső cégeket, köztük elsősorban a fuvarvállalkozásokat..
A városi lobbi ereje mutatkozik meg a törvénymódosítás kezdeményezésével Komlóska község polgármestere Köteles László szerint is, aki szomorúnak ítélte és a hátrányos helyzetű falvak \"kivégzéseként\" értékelte a tervezett szigorítást.
A lapunk által megkérdezett polgármesterek ugyanakkor bíznak benne, hogy nem kerül a parlament elé a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvénymódosítás.
Telephelymizériában a fuvarozók
Jövőre - amint arról beszámoltunk - az adócsomag részeként benyújtott, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény módosítása előírná, hogy a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművet, autóbuszt üzemeltető cégek székhelyként, telephelyként csak olyan címet jegyezhetnek be, ahol a járművek tényleges tárolása, karbantartása zajlik.
Ezzel azok a községek (köztük Újlengyel és Komlóska) járnak rosszul, amelyek az iparűzési adó (ipa) elengedésével próbálták magukhoz csábítani a cégeket, többnyire a nagy járműparkkal rendelkezőket, cserébe pedig gépjárműadóhoz - népszerű nevén a súlyadóhoz - jutottak. Emellett egyéb szolgáltatásokat, például irodahelyiség-bérletet és postai ügyintézést is nyújtanak a vállalkozásoknak. A települések így kreatívan használták ki azt a józan ésszel némileg ellentétes lehetőséget, amely szerint például egy fuvarvállalkozás cég- és adójogi értelemben vett telephelyének nem kell fizikailag is alkalmasnak lennie arra, hogy ott valóban teherautókat, kamionokat tárolhasson. Mindez egyben azt is jelenti, hogy ezek a cégek oda, ahol valóban tárolják járműveiket, azaz használják a környező utakat és infrastruktúrát, nem fizetnek súlyadót.
Közel kétezer teherautó egy faluban
Komlóska polgármestere, Köteles László szerint az állam 2002 óta fokozatosan kivonult a falvak támogatásából, így azok rákényszerültek az ilyen, kreatív megoldások használatára, hogy bevételhez jussanak. A zempléni település több mint száz cégnek és 1800 szállítóeszköznek ad helyszínt. A cégek az államnak milliárdos adóbevételt hoznak, és mintegy ezer munkahelyet tartanak fenn. A polgármester szerint az ipa-mentességgel több céget megmentettek a csődtől, illetve megelőzték azt, hogy a növekvő terhek miatt a társaságok elhagyják az országot.
Újlengyel az elsők között vált híressé, miután egy ottani címre bejegyezték - az azóta már kijelentkezett, olajfúró-tornyok bérbeadásával foglalkozó - Triton Hungary Kft.-t, Magyarország egyik legnagyobb árbevételű vállalatát. Újlengyel évi mintegy 50 millió forint adóbevételtől esne el, ha hatályba lépne a módosítás. A településre az ezzel foglalkozó Cégszolgálat Kft. jelentette be a cégeket, egy címre például 800 vállalkozást, amely szám már a polgármester szerint is túlzásnak mondható. A községet azonban működtetni kell, egyéb bevételi forrást pedig még nem lát a település első embere.
Álom a helyi adó
A Belügyminisztérium tervei szerint az önkormányzatok a jövőben korlátlanul vethetnének ki helyi adókat, Petrányi Tamás véleménye szerint azonban az \"embereket már nem lehet tovább sarcolni\". Amennyiben az új önkormányzati törvény szerint megvalósulna a feladatfinanszírozás, biztosítani tudnák a település működését, de kérdéses, hogy mit tart a központi költségvetés szakmailag indokoltnak - példaként a helyi iskolát említette a polgármester, amelynek fenntartása jelenleg évi 60 millió forintba kerül, az állam ehhez 32 milliót biztosít, a fennmaradó 28-at az önkormányzatnak kell előteremtenie.
