Az uzsoratevékenység miatt a rendőrség nemcsak büntetőeljárást indított, hanem megkereste az adóhatóságot is. A revízió megállapította, hogy közel harmincan rendszeresen utaltak pénzt a nő bankszámlájára, de érkezett rá más személyeket megillető szociális segély, támogatás is. Az asszony tagadta uzsoratevékenységét, állítása szerint az összegekkel a hozzátartozói támogatták. A havi több százezer forintot ingatlanokra, azok felújítására, berendezésére, biztosítási díjakra és értékpapírokra költötte.
Az uzsorás összesen több mint tízmillió forint jövedelmet nem vallott be, így a büntetőeljárás mellett jelentős bírságra is számíthat az adóhatóságtól. A hatóság a be nem fizetett adók és járulékok mellett az elcsalt összeg felét kitevő mulasztási bírságot és egyéb adóbírságot is követelhet. Ezek együttes összege általában a tartozás kétszeresének megfelelő összeget jelent, vagyis tízmillió forint elcsalt jövedelem esetében csak a jövedelemadót tekintve hárommillió forintot.
A rajtaütés nyilván nem a miniszteri bejelentéshez kapcsolódik − bár a NAV igyekszik azonnal témába vágó esetekről hírt adni, így az áfacsalások elleni fellépés beígért szigorítását követően rögvest áfacsalókat fogtak a NAV emberei. A parlament előtt lévő, uzsorások ellen fellépő javaslat egyébként is csak a büntető törvénykönyv szigorítását tartalmazza, ezek szerint ilyen tevékenységért akár öt év börtön is járhat.
