Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy évtizede a soros uniós elnökséget ellátó ország rendezi meg az Európai Versenynapot. A hét elején Budapesten lezajlott konferencia témája a versenyjogi konvergencia és az Európai Versenyhálózaton (European Competition Network − ECN) belüli konvergenciához kapcsolódó munka volt.
Az eljárásjogok, a bírságolási és az engedékenységi politikák terén megvalósuló jogközelítés, melynek érdekében az Európai Unió versenyhatóságai komoly erőfeszítéseket tesznek az ECN keretében, alapvető érdeke mind a versenyhatóságoknak, mind pedig az üzleti élet szereplőinek − mondta megnyitó beszédében Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke (képünkön fent). A rendezvény két lényeges eljárásjogi területre, a versenyjogi ügyekben hozott döntések típusaira és a vizsgálati jogokra összpontosított, az utóbbi témában különös jelentősége van a kartellek elleni fellépésnek.
A közeljövő legfontosabb változásának a legjobb gyakorlatok (best practices) általánossá tételét és a meghallgató tisztviselő (Hearing Officer) szerepének kiterjesztését nevezte előadásában Joaquín Almunia, az Európai Bizottság (EB) versenypolitikai biztosa (képünkön lent). Az előbbi téma a versenyjogi ügyekben eljárás alá vont vállalkozások védekezési jogát érintő dokumentum. A meghallgató tisztviselő intézményének az a célja, hogy az EB előtti versenyjogi eljárásokban − a versenypolitikai biztos és a felek közé ékelődve − biztosítsa, hogy érvényesüljön a védekezéshez való jog. Jelenleg a kifogások beadása után lép színre, de a jövőben az eljárás elejétől részt vesz a vizsgálatban − tette hozzá a biztos. A jövőben a meghallgató tisztviselőnek nem szükséges EB-alkalmazottnak lennie. A biztos beszélt arról is, hogy az 500 milliós uniós piac nem működhet tényleges verseny, ez utóbbi pedig hatékony ellenőrzés nélkül. A versenyjog célja az is, hogy az ismételt jogsértésektől megóvja a piacot.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a nemzeti és európai szintű versenyképességet helyezte előadása középpontjába. A versenyképességet elősegíti a megfelelő piaci környezet és egy olyan intézmény − a versenyhatóság −, amely ügyel a piaci tisztesség betartására. A versenyhatóság politikailag és anyagilag is legyen független a politikától, de ezzel együtt van politikai felelőssége abban, hogy a verseny maradéktalanul érvényesüljön a gazdaságban. A versenyképes nemzetek adják ugyanis az EU versenyképességét − mondta Navracsics Tibor.
A tagállamok közti totális konvergencia nem lehetséges, de nem is szükséges, elegendő a fontosabb területeket összehangolni − erről Tóth András, a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke beszélt előadásában. Ilyen közelítésre érdemes fontosabb területnek nevezte különösen a bírságolás elveit, illetve a jogsértések beismerése esetén irányadó egyszerűsített eljárásrendet. Kiemelte, hogy az egységes európai versenyjogi szabályozási környezet nem csak a vállalkozásokat segíti a megfelelésben, de hozzájárult az újonnan csatlakozott tagállamok versenyjogi intézményrendszerének hatékonyabbá tételéhez is.
