A 2004 és 2010 közötti időszakban a társaságiadó-törvény alapján lehetőség volt a társasági adó alapjából a helyi iparűzési adó részleges, illetve később teljes levonására. Ennek hatása egyes cégeknél jelentős adómegtakarítást eredményezett. A vállalkozások által méltán utált hipa megszüntetésére, ha nem is volt lehetőség, de legalább részben kisebb lett ez a teher a társasági adó csökkenésen keresztül.
Az adóalap-csökkentés érvényesítésének volt azonban egy egyébként helyes elven nyugvó feltétele: kedvező adóelbánásban csak azok részesülhetnek, akik minden egyéb közterhüket pontosan megfizették. A szándék vitathatatlan, a végrehajtás során azonban előfordultak méltánytalan esetek, amelyekre a szabályozás nem adott ésszerű választ.
Már azon is lehet vitatkozni, hogy ha valaki százezer forinttal adós az év utolsó napján, méltányos-e, arányos-e százmilliós adóveszteséget elszenvedni, de a szabály az szabály. Az élet azonban nem ennyire egyszerű. Mi számít adótartozásnak? Ha az egyik adófolyószámlámon van egymilliós túlfizetés, de egy másik számlán van százezer forint hiány, akkor valójában még mindig kilencszázezer forint túlfizetésben vagyok. Az APEH viszont az ilyen esetekben is gyakran úgy gondolta, hogy adóhiány áll fent és nincs jogalap a hipa levonására a társaságiadó-alapból, akár százmilliós nagyságrendű veszteséget okozva, hogy a kiszabható bírságról és pótlékról már ne is beszéljünk.
Az érintettek tiltakozására, ami a médiában is megjelent, 2007-től megváltozott a szabály, és már az egyes adószámlák összesített egyenlegét kellett nézni az egyes adóhatóságoknál, önkormányzatoknál. A való élet ismeretében azonban még így is megeshetnek fura esetek. Az önkormányzatok rendszerei gyakran nem naprakészek, a vállalkozóknak esélyük sincs pontosan kontrollálni a december 31-i egyenlegüket. Akár egy váratlan felkönyvelés a folyószámlára a hipa-kedvezmény elvesztését jelentheti.
Mondhatná bárki, hogy ezek már régi történetek, pedig még mindig zajlanak olyan ellenőrzések, amelyek az említett időszakokat érintik, és a ma már új nevén aktív adóhatóság, a NAV küzd olyan bevételekért, bírságért, pótlékért, amelynek jogszerűsége erősen kétséges, különösen annak fényében, hogy a bírósági gyakorlat is már elég egyértelműen az arányosság, a méltányosság elvét követi döntéseiben. Félreértések elkerülése végett: a bíróságok is csak az adóigazgatásról szóló törvényben megfogalmazott szabályt, a tartalom elsődlegességét érvényesítik a forma felett. Érdemes lenne a hasonló ügyekben most már mindig ezt az elvet követni.
