A globális pénzügyi válság felhívta a figyelmet arra, és a válság egyik okaként az elemzők azt jelölték meg, hogy a pénzügyi intézmények javadalmazási politikája nem korlátozza a vezetők túlzott kockázatvállalását, és a tulajdonosokkal ellentétben a vezetők rövid távú pénzügyi teljesítmény elérésében érdekeltek. Ezt kiküszöbölendő az Európai Unió olyan irányelvet dolgozott ki és vezetett be 2011-tol, amely biztosítani szándékozik a pénzügyi intézmények biztonságos és prudens működését a javadalmazási politikában meghatározott alapelvek alkalmazásán keresztül is.
Az irányelv célja, hogy a felsővezetők, a kockázatvállalásért és ellenőrzésért felelős munkavállalók, valamint a vállalt kockázatokra tevékenységükkel lényeges hatást gyakorló munkavállalók javadalmazása összhangban álljon a pénzügyi szervezet hosszú távú érdekeivel,kockázatvállalási és -kezelési elveivel, kvázi tulajdonosi érdekek beiktatásával. Ennek megvalósulása érdekében az alapbért és a teljesítményalapú juttatást arányosan kell meghatározni. Ez utóbbi rugalmas, halasztott elemet tartalmazó kifizetési struktúra alapján adható, azaz nem lehet azonnal kifizetendő járandóság. A halasztott kifizetéseknek az a céljuk, hogy a juttatást követő időszakban folyamatosan felülvizsgálják az egyén és a pénzügyi intézmény teljesítményét és kockázatvállalását, így ha utólagosan kiderül, hogy túlzott kockázatot vállaltak, akkor a juttatásuk csökkenthető emiatt, illetve akár kártérítési felelősség is megállapítható. A szabályozás biztosíthatja, hogy ne csak a rövid távú kockázatokat mérjék fel az intézmények és azok dolgozói, hanem a hosszú távúakat is. Ennek eredményeképpen, amikor a javadalmazási politikában meghatározott alkalmazottaknak a jövedelmükkel is felelniük kell döntéseikért, akkor ez jobban biztosíthatja a hosszabb távú kockázatvállalás gondosabb felmérését. Ugyan a hitelintézeti, illetve a befektetési vállalkozásokról szóló törvény 2011-tol meghatározza, hogy a pénzügyi intézményeknek május 31-ig kell elkészíteniük a javadalmazási politikájukat, a fenti törvények számos részletszabályt nem tartalmaznak, amelyek kidolgozására a kormányt hatalmazzák fel. Ez a szabályozás késik. Várunk a kormányrendeletre és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részletes ajánlására. Az egyeztetések már megkezdődtek, mindazonáltal ezek hiányában nehéz kialakítani a kívánt rugalmas javadalmazási struktúrát, amelyben a teljesítményalapú javadalmazás meghatározó részét pénzügyi eszközökben - tőzsdei cégek esetén például részvényekben, nem tőzsdei cégek esetén részvényhez kötött eszközökben - kell meghatározni, valamint a teljesítményalapú javadalmazás összegének megállapításánál figyelembe kell venni a jelenlegi és jövőbeni kockázatokat, a tőke költségét és a szükséges likviditást.
A magyar bankrendszer szerkezeti sajátosságai (sok a kis bank, nincsenek a tőzsdén, sok az egyszemélyes részvénytársaság) miatt nehezen meghatározható az alkalmazandó pénzügyi eszközök köre és alkalmazhatóságának lehetősége (részvényopciók, anyavállalati részvények, dolgozói részvények, fantomrészvények, részvényértékhez kötött jutalom, stb.). Az is fontos kérdés, hogy hogyan illeszkedik be a magyar javadalmazási politika a bankcsoport javadalmazási rendszerébe. Ugyan az arányosság elve kell hogy érvényesüljön a javadalmazási politika elkészítésében, azaz összhangban kell lennie a juttatási rendszernek az intézmény kockázati profiljával, kockázati étvágyával és stratégiájával, mindazonáltal a visszajelzések alapján elmondható, hogy - összehasonlítva a magyar bankokban elérhető javadalmazás szintjét más nyugat-európai, de főleg amerikai javadalmazási szintekkel - a politika elkészítése jelenleg aránytalanul nagy adminisztrációs terhet ró az intézményekre. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a vezető tisztségviselők díjazása a közgyűlés hatáskörébe tartozik és emiatt ajánlatos a javadalmazási politika alapelveit a 2010-es éves jelentéssel egyidejűleg a közgyűlés napirendjére tűzni, elmondható, hogy ennek a komplex és korántsem könnyű feladatnak a megoldására már csak pár hét áll az intézmények rendelkezésére.
Jegyzet - Nink Gabriella, a KPMG igazgatója
