Az autópálya ezen szakaszának építésénél 13 millió köbméter földet mozgattak át, több tíz milliárd forint értékben, így valószínűleg az adóellenőrök precíz munkájának köszönhető, hogy a \"relatív alacsony összegű\" fiktív számlát felfedték. Az építkezések ellenőrzése egyébként is jelentős kihívás elé állítja az adóellenőröket, ugyanis - főleg ilyen nagy volumenű munkálatoknál - nagyon nehéz megítélni az egyes szakaszok során ésszerűnek tekinthető föld, aszfalt vagy más tényező mennyiségét, és sokkal egyszerűbb megkérdőjelezni az esetlegesen a nyereség elvonását célzó, a vállalkozási tevékenység szempontjából felesleges szakértői és egyéb szolgáltatások kapcsán elszámolt költségek ésszerűségét. Emellett az építőipart jellemző, gyakran átláthatatlan alvállalkozói struktúrák következtében szinte lehetetlen az egyes munkaszakaszokat valójában végző vállalkozók kilétét végigkövetni, ami önmagában lehetőséget ad az adócsalásra.
Ennek kiküszöbölése érdekében terjesztették ki 2008-ban az úgynevezett belföldi fordított adózás rendszerét az építőipari szolgáltatásokra is. A fordított adózás azonban csak az áfacsalások kivédését segíti elő. Nem jelent megoldást a fiktív számlázás eredményeként megvalósuló nyereségátcsoportosítás következtében előidézett társasági adó, helyi iparűzési adó, illetve egyéb adónem terhére végrehajtott csalások kivédésére. Ráadásul az állami, önkormányzati megrendelések esetén a fiktív számlázás - az elcsalt adó mellett - a költségvetést is csorbítja, hiszen a fiktív számlázók ugyanazon projektért esetlegesen a projekt értékét jelentősen meghaladó összegű közpénzt hívnak le, aminek következtében a fiktív számla kibocsátói közvetetten valamennyi magyar adófizetőt megkárosítják. Az építőipar a konzekvens jogi szabályozás hiánya miatt egyre \"veszélyesebb üzemmé\" válik. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nem adnak egyértelmű iránymutatást az alvállalkozói struktúrák felelősségi viszonyaira. Emiatt még mindig nem tisztázott a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti felelősségmegosztás például egy adócsalás esetében. Az alvállalkozói struktúrák kialakítása során tehát érdemes a fővállalkozónak is résen lennie. A NAV ellenőrei ugyanis - különösen állami projekteknél - a nap végén náluk jelennek meg, és előfordulhat, hogy - jóhiszemű magatartásuk ellenére - náluk kérdőjelezik meg a befogadott alvállalkozói teljesítmények valóságtartalmát. Vizsgálhatják az ezen tevékenységek kapcsán elszámolt költségek levonhatóságát is, aminek következtében - különösen ha a korábbi alvállalkozó időközben eltűnt - a fővállalkozó terhére állapítják meg az adóhiányt, szabják ki az adóbírságot és egyéb kapcsolódó pótlékokat, így a fiktív számlázások az esetlegesen jóhiszemű fővállalkozó létét is fenyegetik.
Jegyzet - Garabuczi József Zsolt, a KPMG menedzsere
