Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság cikke
Az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó hazai mértéke nagyjából az Európai Unió középmezőnyébe tartozik, a gázolaj árában 97, a benzinében pedig 120 forintot jelent literenként - mondta lapunknak Wilde György, a Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára, hozzátéve: a problémát az jelenti, hogy a hazai bérek nem felelnek meg az uniós középmezőnynek.
A jövedéki adó csökkentési lehetőségeinek a minimumot meghatározó uniós előírások szabnak határt: a gázolajnál ezer literenként 330, az ólmozatlan benzinnél pedig 359 eurós értéket jelent, ami literenként 91, illetve 99 forintos összegnek felel meg. Ezeken belül a kormánynak gyakorlatilag korlátlan mozgástere van - véli Drucker György, az energiainfo.hu vezető elemzője.
A fuvarozók számára 6,5 forintos csökkentéssel megteremtett kereskedelmi gázolajár jövedékiadó-tartalma már elérte az uniós minimumot. A benzinnél is fennállhat hasonló elvi lehetőség, ilyen kormányzati lépést azonban Wilde nem valószínűsít. A nemzetgazdasági tárca lapunk kérdésére annyit közölt, hogy "a kormány eddigi törvényjavaslataiban nem változtatott az üzemanyagok jövedéki adójának mértékén, a jövedéki adó utolsó emeléséről még az előző kormány döntött 2010. január elsejével".
Nagy Anna kormányszóvivő a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy jelenleg nincs napirenden az adó módosítása, kormánypárti politikusok a korábbi években ellenzéki pozícióból ugyanakkor többször is követelték ezt. Szijjártó Péter jelenlegi miniszterelnöki szóvivő például közel 20 forintos csökkentést javasolt, de hasonló véleményen volt Varga Mihály jelenlegi miniszterelnökségi államtitkár is.
Az előttünk álló évben, amennyiben az olajtermékek napi áringadozásának és a forint árfolyamának eredőjeként alakuló heti nagykereskedelmi listaárak tartósan a literenként 400 forintos ár felé tolnák a kiskereskedelmi árszintet, úgy a kormány jó eséllyel fontolóra kell vegye a jövedéki adó mértékének csökkentését - hangsúlyozta Drucker. Az ár azonban csak a probléma egyik része, a döntő kérdés a reáljövedelmek alakulása. A jelenlegi árszint mellett 1997-hez viszonyítva kétszer annyi üzemanyagot lehet vásárolni a mindenkori minimálbérből.
A válsághangulatot ugyanakkor fokozhatják az egyszerre érvényesülő árfelhajtó hatások, illetve a reáljövedelmek stagnálása vagy éppen csökkenése. Drucker szerint ezzel erősebben politikai kérdéssé válhat a jövedéki adó mérséklése, ugyanis a kormány így jelezheti, hogy nem érzéketlen a gondok iránt. Így akkor is szóba kerülhet egy szimbolikus, 4-5 forintos lefaragás, ha ehhez nem kapcsolódik különösebb keresletélénkítő várakozás.
Wilde szerint a járhatóbb és az átlagautós szempontjából szerencsésebb lépés az európai szinten kiemelkedően magas, 25 százalékos áfatartalom csökkentése lenne: itt egy öt százalékpontos mérséklés 15 forinttal olcsóbb benzint eredményezne. Drucker szerint az üzemanyag-fogyasztás 2008-ig tapasztalt rugalmasságában az elmúlt egy évben törés következett be (hasonlóan az Egyesült Államokhoz, ahol a tízéves távlatban megötszöröződő árak fordították meg a húszéves forgalomnövekedési tendenciát).
Ezt támasztja alá, hogy a MÁSZ tagvállalatainak forgalma 2010 első kilenc hónapjában benzinből 12,7, gázolajból pedig 7,2 százalékkal esett (az összesített negatívum 9,8 százalék). A tavalyi utolsó negyedév adatai egyelőre nem ismertek, Wilde szerint azonban a gázolaj forgalma várhatóan a korábbinál kedvezőbb lesz, és a benziné is javulhat valamelyest.
