Való igaz, hogy az EU adózási irányelvei nem alkalmazhatók közvetlenül a tagállamokban, csak a hazai jogalkotás során kötelező figyelembe venni őket (például a magyar áfatörvény kötelezően követi az áfairányelv előírásait), azonban a közös fogalmak értelmezésében, a kötelező közösségi szabályok betartatásában az EB-nek komoly szerepe van. Hazai eljárásokban is a bíróságok az EB döntéseivel, érveivel összhangban értelmezhetik csak a magyar adótörvényeket. Egy áfát érintő jogvitában bizony erős hivatkozási alap, fegyver lehet egy közösségi esetjogi utalás. Pozitív példaként megemlítenék két, a közelmúltban napvilágot látott, magyar vonatkozású EB- jogesetet. Mindkét esetben előzőleg a számla hiányosságai miatt a magyar adóhatóság megtagadta a társaságok levonási jogát. Fájóan érzékeny téma ez sokak számára: a gazdasági tevékenységet szolgáló beszerzéseiken rendeltetésszerűen rájuk hárított áfát pusztán azért nem igényelhetik vissza, mert a kapott számla nem felel meg valamely jogszabályi előírásnak.
Az egyik ügyben a számlákon nem megfelelő teljesítési időpontok szerepeltek, majd amikor a számla kibocsátója ezt korrigálta, elmulasztotta biztosítani a számlák folyamatos sorszámozását. Az adóhatóság ezért a javított számlák alapján sem engedélyezte az adó levonását. A másik eset tényállása szerint a felek úgy döntöttek, egy folyamatban lévő ügyletre is alkalmazzák az új áfatörvény fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseit, de elmulasztották a korábbi számlákat és áfabevallásokat is ennek megfelelően módosítani. Az adóhatóság egyrészt előírta az áfa megfizetését a fordított adózás szerint, ugyanakkor a hibás számla alapján nem engedélyezte a megfizetett áfa levonását. Az EB mindkét esetben megállapította, hogy az adóhatóság eljárása ellentétes a közösségi irányelvek rendelkezéseivel: a javított számlát pusztán a sorszámozás hibája miatt nem utasíthatta volna el az adóhatóság, és fordított adózás esetén sem tagadhatta volna meg az éppen általa megállapított fizetendő adó levonását. A cégek számára így megnyílt a rájuk áthárított áfa levonásának joga. Ez csak két példa a közösségi jogra hivatkozás számtalan sikerére adóügyekben. Kétségtelen: az adózók saját érdeke lenne a közösségi jog által nyújtott lehetőségek kiaknázása, hiszen a közösségi esetjog előremutató válaszokat adhat hazai adózási kérdésekre is.
Jegyzet - Barcsik Barbara, a KPMG adómenedzsere
