Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szabó László magánbefektető, a Concorde volt alapkezelője szerint egy tőzsdei bevezetés esetében a legfontosabb tényező az időzítés, amikor a piac "éhes", az olyan rossz sztorikat is, mint például az AAA Auto volt, felszívja.
A beszélgetés többi résztvevője, így Pál Árpád, a Bank Sal. Oppenheim igazgatója is a jó terméket, a jó növekedési kilátásokkal rendelkező céget emelte ki a sikeres kibocsátás előfeltételeként, miközben Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő igazgatója a jó benyomást, Tordai Péter, a KBC Securities vezető elemzője pedig a befektetők bizalmának megnyerését és - a kibocsátást követően is - a jó sajtót tartotta fontosnak.
A jó kibocsátáshoz szükséges jó kommunikációt emelte ki a konferencián Hegyi Gábor, a Capital Communications ügyvezető igazgatója is. Véleménye szerint a közeljövőben tőzsdére lépést tervező vállalatoknak kommunikációs tevékenységüket is nemzetközi szintre kell emelni, hiszen a Budapesti Értéktőzsde befektetőinek jelentős része külföldi. Az ilyen cégeknek fontos lehet, hogy tevékenységük a tőzsdei megjelenést megelőző években is közismert legyen.
Vízkeleti Sándor arról beszélt, hogy egy tőzsdei kibocsátás számára cél lehet az a mintegy 500 milliárd forint, ami a hazai megtakarításokból, befektetési alapokból, nyugdíjalapokból a tőzsdére áramolhat. A jelenlegi szűkülő banki hitelezési környezetben felértékelődhet a tőzsdéről való pénzbevonás, így a hazai kis- és nagybefektetők szerepe. Ebből a szempontból nagyon kedvező folyamat a válság kapcsán megélénkült kisbefektetői érdeklődés a tőzsde iránt, amit a brókercégeknél egyértelműen érzékelnek.
A méreteket illetően ugyanakkor általános volt a vélemény, hogy 100 millió eurós nagyság és legalább 10-20 millió eurós közkézhányad kell ahhoz, hogy a nagyobb vásárlóerővel rendelkező befektetők, alapok figyelmét felkeltsék, és sikeres kibocsátást lehessen végrehajtani.
