Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A médiában megjelent információk alapján - mivel még nem került nyilvánosságra a normaszöveg - a szuperbruttósítással kapcsolatban több kérdés is felmerül. Alkotmányossági aggályokat vet fel az a tény, hogy több olyan összeg után kellene e módszerrel személyi jövedelemadót fizetni, ami ténylegesen nem a magánszemély jövedelme.
Bevezetése esetén felvetődhet a nyugdíjszámítás rendszerének újragondolása is, hogy alapként figyelembe lehessen venni a már leadózott összeget. Az a kérdés is felmerül, hogy mivel a magánszemély megfizeti az adót a munkáltatói járulékrészen, akkor ezzel jogot formálhat-e arra, hogy eldöntse, az állami nyugdíjalapba kerüljön ez az összeg vagy pedig a magán-nyugdíjpénztári számlájára.
A minimálbért, illetve a kapcsolódó adójóváírást valószínűleg hozzáigazítják az új sávhatárokhoz, hogy a jelenleg adójóváírásra jogosultak nettó jövedelme ne csökkenjen. Az adókulcsok, illetve a szuperbruttó-szabályok eredményeként várhatóan az átlagbér és annak duplája közötti jövedelemmel rendelkezők járnának a legjobban, de az adójóváírás szabályainak módosítása esetén az ennél alacsonyabb jövedelműek nettó jövedelme is emelkedhetne.
A korábbi egyszerűsítéseknek ellentmond, hogy a személyi jövedelemadó és a járulékalap el fog térni egymástól, és minden módosítás a munkáltatói terheken a magánszemélyek jövedelmében fog megjelenni, ami az átlagemberek számára bonyolulttá teheti a nettó jövedelem kiszámítását.
A szuperbruttó bevezetésével az egészségbiztosítási járuléknak a munkáltatói része is személyijövedelemadó-kötelessé válik, míg a másik oldalon minden kifizetés az Egészségbiztosítási Alapból szintén adóköteles. Tehát ezen összeg mind a befizetésnél, mind pedig a kifizetésnél személyijövedelemadó-alapot képez, ami kétszeres adóztatást jelent. Ezzel egyidejűleg a korlát nélküli befizetésekkel szemben a kifizetéseknél limitet határoznak meg (ez a szabályozás már 2009. augusztus 1-jével hatályba lép).
Kérdés az is, hogy a külföldi magánszemélyek esetében, akik nem tartoznak a magyar társadalombiztosítási rendszer hatálya alá, ez a módszer hogyan fog működni.
Normaszöveg hiányában tehát egyelőre számos kérdés, illetve alkotmányossági aggály merül fel, a jelenlegi információk alapján az látszik biztosnak, hogy a szuperbruttó rendszerrel csak az igazán magas jövedelmet bevallók járnak majd rosszul.
