Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kormány tervei szerint 2010-től az átlagjövedelemnél az szja csökkentése révén akár másfél havi jövedelemnek megfelelő adómérséklésre is sor kerülhet, így e körnél az ingatlanadó bevezetésével is több jövedelem maradna - mondta Oszkó Péter, pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
Nem csak a rövid távú pénzügyi egyensúly érdekében javasolja az adóátalakításokat a kormány, hanem azoknak hosszútávon a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést is kell szolgálnia. Fontos, hogy minél több munkahely legyen, és azokat minél több munkavállaló akarja betölteni - ezt a célt szolgálja az adórendszer átalakítása - mondta Oszkó.
A kormány fontosnak tartja, hogy a 2010-es adószabály-javaslatokat a parlament június végén elfogadja, megkönnyítve a felkészülést a következő évre - tette hozzá a pénzügyminiszter. A kormány továbbra is olyan rendszerbe terelné az adórendszert, hogy az munkahelyeket mentsen meg, majd teremtsen. Ennek érdekében a társadalombiztosítási járulék öt százalékos csökkentésének mértékét kiterjesztenék a teljes jövedelemre 2010-ben a kormány programban foglaltak szerint - mondta Oszkó.
A személyi jövedelemadó alapjába bevonják a járulékokat - de ez önmagában nem növeli az adóterhelést, hiszen azt a sávhatár ötmillió forintra való emelése és a kulcsok csökkentése is befolyásolja. Az adócsökkentés nettó értéke elérheti vagy meghaladja másfél havi fizetést az átlagbér esetében. A magasabb jövedelműeknél érvényesítik azt a társadalmi elvárást, hogy a tehetősebbek több terhet viseljenek - hangsúlyozta a miniszter. A fogyasztás adózása a most elfogadott szabályok képest nem változna, ugyanakkor a vagyonadóztatásnak nagyobb szerepet adnának.
Jelenleg a lakások 45 százaléka után fizetettnek az önkormányzatok ingatlanadót - az új közteher a már most is létező adókat váltaná ki. Az ingatlanadózásban is az arányosságot érvényesítené a kormány - figyelembe véve a méltányossági szempontokat. Oszkó szerint az szja-csökkentés sokkal többet ad, mint amit az ingatlanadó elvesz. Azok, akik nem megfelelően adóznak, viszont nagy vagyonnal rendelkeznek, több adót fognak fizetni - ez az alapvető cél. A nyugdíjasok és nagycsaládosok, a munkanélküliek helyzetét az ingatlanadózásban figyelembe veszik - ígérte a pénzügyminiszter. A kormány továbbra is az értékövezeti besorolást tervezi, ahogyan tette azt például az alkotmányellenesnek talált luxusadó esetében is.
Bár az ingatlanadó mértékét nem nevezte meg a pénzügyminiszter, azt elmondta, hogy Nyugat-Európában és a régióban is magasabb adóterhet viselnek az ingatlanok a Magyarországon tervezettnél, példaként említette Németországot és Dániát, ahol az ingatlanérték 0,95-1,5 százalékával, illetve 1,5-3 százalékával egyenlő az adó.
Az ingatlanadó mellett a kormány megvizsgálná - a gépkocsin kívül - más vagyontárgyak megadóztatásának lehetőségét is. Az, hogy más vagyontárgyakat érdemes-e megadóztatni, ma nyitott kérdés - tette hozzá Oszkó.
A vagyon nem adó alá kerülne, annak mértéke az ingatlanadó súlyozásánál lehet szempont - mondta Szanyi Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője, az MTI beszámolója szerint. A kormány egy hosszú távú folyamat részeként szeretné az ingatlanadót pontosítani, de sokkal jobb, ha ezt vagyonadóként kezeljük - fogalmazott a kormánypárti politikus, reagálva az ingatlanadóval kapcsolatos, a napokban megjelent sajtóhírekre.
Szanyi Tibor szerint az ingatlanadónál többféle szempontot is figyelembe vennének: a négyzetmétert, az elhelyezkedést, a minőséget, a jövedelmi helyzetet, az ingatlannal kapcsolatos közüzemi kiadásokat, illetve az összvagyont is, amelynek felbecslése elképzelhető, hogy önkéntes vagyonbevallás alapján történne.
