Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Drága, hosszadalmas, de néha nem lehet kikerülni. A feltételes adómegállapítás a különösen nagy értékű, milliárdos, tízmilliárdos ügyleteknél elengedhetetlen, hiszen néhány millió forintos díj ellenében biztosítékot kapnak az ügyfelek arra, hogy pár év múlva az adóhatóság nem fogja vitatni az ügy jogosságát. Tavaly összesen 88 feltételes adómegállapítással kapcsolatos kérelem érkezett a Pénzügyminisztériumhoz, az idén az első negyedévben pedig 23-at fogadtak be. A beadott kérelmek témája igen változatos, van köztük vagyoni jogokra, licencek átadására vonatkozó kérelem, határidős megállapításokhoz kapcsolódó jogok, kötelezettségek allokálása külföldi fióktelepekhez. Emellett kérdésként merült fel például munkaeszközök átadása utáni áfafizetési kötelezettség vagy a helyi iparűzési adó fizetési kötelezettségének megállapítása is.
A feltételes adómegállapítás lehetőségével elsősorban a kapcsolt vállalkozások, multinacionális cégek élnek, hogy az egymás közötti, jellemzően egyedi és szokatlan ügyleteik adójogi megítélése biztos legyen. Ebből következően a feltételes adómegállapítást csak adott ügylet megkötése előtt lehet kérni, folyamatban lévőre nem. Emellett az is komoly követelmény, hogy a jóváhagyott ügyleten időközben már nem lehet változtatni. A kötöttségek és a hosszadalmas ügymenet miatt pillanatnyilag sokkal nehezebb elbírálási határozathoz jutni. Ez csak abban az esetben képzelhető el, ha van idő az előkészítésre és válaszra - ehhez több hónap is kell, hiszen a kérelem összeállítása után a minisztérium hatvan napig is bírálhatja a kérelmet. Manapság azért nincs erre túl sok idő - mondta Beer Gábor, a KPMG adóosztályának igazgatója. Sok esetben ugyanis nagyon rövid idő alatt kell döntést hozni egy befektetésről. Előfordulhat, hogy a bank most éppen adna hitelt egy befektetéshez, tranzakcióhoz, de két hét múlva már meg is szűnik ez a lehetőség, ha az ügyfél azt nem használja ki.
A hatósági véleménykérés persze nem csak ebben a formában valósulhat meg, a legtöbb kérdésért nem kell külön díjat fizetni, sőt adott értékhatár alatt nem is éri meg ebben gondolkodni. Az ugyanakkor más kérdés, mire lehet elég egy puszta tanács. A vitás ügyekben az adóhatóság és a Pénzügyminisztérium is adhat ki állásfoglalást, ám azt azért fontos megjegyezni, hogy ezek a vélemények nem kötik az intézményeket. Ez érthető is, hiszen ezzel vissza is lehetne élni. Az igazán komoly probléma ebben a körben nem is ez, hanem az, hogy az állásfoglalások csak ad hoc jelleggel kerülnek nyilvánosságra - mondta Beer. Szaklapokban, a hatóság honlapján a vélemények egy része hozzáférhető, ám a valódi adatbázis ennél sokkal nagyobb. Érthető, ha a hatóság bizonyos ügytípusokat nem hoz nyilvánosságra - egyrészt azért, mert azonnal rá lehetne ismerni az érintett cégekre, másrészt nem kíván bizonyos technikákat közkinccsé tenni.
Ugyanakkor az általános érvényű ügyeknél nagyon hiányzik egy egységes adatbázis, jelenleg az adott régiótól függ, milyen választ kap egy kérdésre az adózó - még az is előfordul, hogy ugyanazon kérdésre ugyanaz az adózó más régiókból más válaszokkal lesz gazdagabb. Ezekben az esetekben sokkal megnyugtatóbb lenne valamilyen központi mankót kialakítani, legalább úgy, hogy ezeket a kérdéseket maga a hatóság kezelje egységesen, egy közös adatbázis alapján.
