Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Napi Gazdaság cikke
Sem az adózás rendjéről szóló, sem a jövedelemadó-törvényt nem arra találták ki, hogy tömeges vagyongyarapodási vizsgálatokat végezzen az adóhatóság – mondta Csilléry Alexandra vagyonosodási ügyekre specializálódott ügyvéd egy, a Budapesti Ügyvédi Kamara által rendezett konferencián. Pár éve ezek a vizsgálatok még tipikusan az egyéni vállalkozókat érintették, ma viszont bárkit utolérhetnek. A jogszabály viszont túl képlékeny ehhez.
A kölcsön például nem tartozik a jövedelem kategóriájába (nem kell adót fizetni utána), hiszen likviditási kérdés és nem jövedelemszerzés. Vagyis semmiféle szerződést, emlékeztetőt nem kell írni a kölcsön adásáról. Annak ellenére, hogy semmilyen jogszabály nem rendelkezik a kölcsön nyilvántartásáról, az adóhatóság megköveteli azt a bizonyítás során.
Ennél is jellemzőbb gumiszabály az életszerűségre hivatkozás és a hitelt érdemlő bizonyítás. Azt például az ügyvédnő szerint nem fogadják el életszerűnek a revizorok, ha valaki otthon tartja a pénzét. Nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy eladott lakás árát tartotta otthon az eljárás alá vont személy, majd egy év múlva abból vett új autót – az ilyen védekezést életszerűtlennek tartja az adóhatóság, mondván, azt a pénzt biztosan elköltötte másra.
Persze az életszerűségnek másik oldala is van. Különösen vidéken divat, hogy a tagi kölcsön, ingatlan adásvétele mellett az állami támogatások listáját is felhasználják a revizorok: honnan tudta előteremteni az adott kistermelő, egyéni vállalkozó az önrészt. Kiderülhet, hogy nem tudja előadni, honnan származik a szóban forgó összeg – ekkor a vagyonosodási vizsgálat megállapítással zárul, vagyis meg kell fizetni az adókülönbözetet. Életszerű azonban, hogy a magánszemélynek sosem volt annyi pénze, amennyi az önrészhez kell, hanem innen-onnan arra a pár napra összeszedte az összeget, amíg bizonyítani kellett az önrész meglétét. De ha a pályázó beismerte: csalárdan teremtette elő az önrészt, akkor az állami támogatást kell kamatostul visszafizetnie.
A rossz jogszabályi környezetben, erőltetett tempóban zajló vagyonosodási vizsgálatnak több hátrányos következménye is van. Az esetek többségében, ha kisebb visszaélést állapítanak meg, szinte általános, hogy az érintettek mintegy megegyeznek a revizorokkal egy vállalható adóhiányban, csak hogy vége legyen a vizsgálatnak. De az sem ritka, hogy az emberek félnek a vizsgálattól és vagy kimenekítik vagyonukat külföldre (ez a magas jövedelmek esetében működik) vagy nem merik beforgatni a pénzüket a gazdaságba.
