Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt hetekben, az adóreformról folyó viták során több neves adószakértő is javasolta egyes jövedelemadók, így az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) megszüntetését. Ezek az adók hasonlítanak az átalányadókhoz, ám van egy lényeges különbség: a költségekkel általános esetben nem lehet csökkenteni az adóalapot.
A legjelentősebb előnye ezeknek a speciális adónemeknek az, hogy legalább fizetnek valamennyit az érintettek - ahelyett hogy vállalkozói szerződésbe menekülnének vagy költségszámlákat gyártanának tömegesen. Ezzel az állítással azonban nem minden szakértő ért egyet, két hete a Napi Gazdaság és a Milton adókonferenciáján Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója, az APEH volt elnökhelyettese szkepticizmusának adott hangot, szerinte ez a hatás nem feltétlenül igazolható, az evázók korábban is fizettek adót.
Az eva és ekho típusú adók két nagy előnye az adózó számára a kedvezményes abszolút adómérték, illetve az egyszerűség, biztonság - mondta Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere. Minden modern adórendszerben igény van az egyszerűbb elszámolásokra, melyek kevesebb bizonylaton, kevesebb eldöntendő kérdésen (így adott költségek elszámolhatóságán) alapulnak. Így az adózók feladatai egyszerűsödnek, az adóhatóságok ellenőrzési tevékenysége is hatékonyabb lesz, ráadásul a kevésbé összetett szabályok alkalmazása esetén az adózó csökkentheti a későbbi adóhatósági vizsgálatok kockázatát is.
Ugyanakkor nem minden fenékig tejfel. Az ekho és az eva bírálói többek között arra hivatkoznak, hogy ennyi adóalanynak felesleges külön adónemet fenntartani, mert csak indokolatlanul bonyolítja a rendszert: felaprózottá, átláthatatlanná és összehasonlíthatatlanná válik a szabályozás. Arról nem is szólva, hogy mindkét adónem kiskapukat is kínál. Az eva például feleslegessé teszi a számlabefogadást, így a számlázási fegyelem sokat gyengül.
Külön kérdés az adónemek nyújtotta burkolt kedvezmény, az adóteher mértéke. Az eva és az ekho esetében eleve cél volt, hogy alacsonyabb terhet jelentsen, mint az alternatíva (a munkabér vagy a társasági adózás). Az adónemek bírálói szerint ugyanakkor ennek alapján akár a kék szeműeknek is ki lehetne találni speciális adót. A gyakorlatban nem is olyan egyszerű összehasonlítani a tényleges adóterhelés mértékét az egyes adózói körökben - szögezte le Földes Balázs -, ha azonban az eltérés nyilvánvaló és mérhető, akkor legalábbis el kell gondolkozni azon, hogy az ilyen adónemek komoly átalakítása szükséges.
Az eva átalakítása mellett érvelt egy tanulmány, amelyet a versenyképességi kerekasztal vitatott meg november végi ülésén. Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója az adóbázis szélesítéséről szóló tanulmányában kifejtette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adót célszerű lenne 10 százalékos átalányadóvá alakítani úgy, hogy az evás kör alanyi áfamentességet kapjon, ne bocsáthasson ki áfás számlát. Számításaik szerint az evából származó 140 milliárd forintnyi bevételből végső soron csak 50 milliárd forint marad a költségvetésben, mert a többi pénz áfa címen visszaigényelhető.
A most elfogadott, jövőre hatályba lépő adócsomagban a két kis adót "békén hagyták" a jogalkotók, csak kisebb módosítások lesznek. A 2009-től életbe léptetni tervezett módosítások előkészítése során bizonyára alaposabban megvizsgálják majd, mit lehet kezdeni az evával és az ekhóval. Mindenesetre valamelyest jelzi a két kis adó pénzügyi kormányzati megítélését, hogy a szaktárca vezetői a nyilvános rendezvényeken általában kerülik a határozott szakmai állásfoglalást ezen adók mellett, s rendszerint azzal ütik el a kérdések élét, hogy nincs napirenden a két adó megszüntetése.
