Az adóhatóság eddig is szinte minden adatbázisba belenézhetett, ráadásul a vagyonosodási vizsgálatok kezdetét jelentő kérdések között szerepel, van-e az illetőnek gépjárműve, hajója, repülőgépe - mondta kérdésünkre egy belvárosi ügyvédi iroda vezetője, annak kapcsán, hogy mostantól "megelőző csapásként" keresgélhet a nyilvántartásokban az adóhatóság. Ha valaki bevallotta, akkor nincs további kérdés, ha pedig nem, akkor korábban is le lehetett ellenőrizni, igazat mond vagy sem. A hajó- és repülőgéplajstromok egyébként az adózás szempontjából csak korlátozottan hasznos adatokat tartalmaznak, hisz annak lényege a biztonságos járműhasználat, nem pedig a tulajdonosi kör feltérképezése. Így ezekben a lajstromokban - amelyeket a nemzeti közlekedési hatóság kezel - például nincs feltüntetve a jármű értéke és az sem, hogy mennyiért vásárolták. Az adatbázisban a tulajdonost vagy üzemben tartót kell feltüntetni. Az esetek többségében az üzemben tartó ismert, és szinte mindig egy cég, nem pedig magánszemély. Ez azt jelenti, hogy egy már folyamatban lévő vizsgálatnál viszonylag jól lehet használni a nyilvántartást, ugyanakkor elsődleges szűrőként nem túl hatékony. Az üzemben tartó cég ellen persze el lehet indítani egy általános ellenőrzést, de ez már más kategória.
A vállalkozások már most is rettegnek, ez a módosítás már nem sokat jelent - mondta a lapunk által megkérdezett ügyvéd. Ma lényegében az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a befektetett, felhasznált pénz forrására magyarázatot keressenek az emberek - tette hozzá. Az illetékhivatalok beolvasztásával az APEH minden ingatlanügyletről azonnal tudomást szerez az illetékek kirovása után. Arról nem is szólva, hogy sok esetben a vállalkozások támogatási pénzüket kockáztatják. Az uniós támogatáshoz önrész kell, amit gyakran tagi kölcsönből tudnak előteremteni a cégek, ez azonban egyenes út a vizsgálatokhoz. Ezért egyre kevésbé akarják befektetni itthon a pénzüket a cégek, inkább offshore társaságokat vásárolnak.
