Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az utóbbi években Magyarországon is egyre fokozottabb az érdeklődés az offshore cégek iránt. A köznapi beszédben használatos (kissé elnagyolt) fogalmak szerint offshore cégeknek nevezzük azokat a külföldi, jellemzően távoli egzotikus országokban alapított társaságokat, amelyek nagyon alacsony, gyakran csak jelképes mértékű adót fizetnek. Az ilyen cégek alapítása és működtetése egyszerű és viszonylag olcsó, a tulajdonosok általában anonimitást élveznek.
A fejlett országok adójogszabályai általában korlátozzák vagy kedvezőtlenül adóztatják az offshore tevékenységet, annak érdekében, hogy az adott országban keletkezett adóköteles jövedelmek ne vándoroljanak külföldre. Offshore cég alapítását, működtetését a magyar adójogszabályok sem tiltják, viszont sokszor korlátozzák: például a társasági adóban a túl alacsony adókulcsú országból származó osztalékjövedelem itthon nem mentesül az adó alól, szemben a más országokból származó osztalékjövedelemmel.
A hazai adóalap védelmével párhuzamosan sok fejlett ország célozza meg a külföldi befektetőket a "valódi" offshore rendszerekre hasonlító, azonban bonyolultabb és költségesebb, de cserében az adóhatóságok által jobban elfogadott adótervezési lehetőségekkel. Széles körben ismertek a svájci, holland vagy luxemburgi holdingok vagy finanszírozó vállalatok. Ezen országok között éles verseny van abban a tekintetben, hogy melyikük tud kedvezőbb feltételeket kínálni a nemzetközi adótervezésben. Az OECD vagy az EU azonban árgus szemekkel figyel, és a káros adóversenynek vagy valamilyen más okból nemkívánatosnak minősülő adójogszabályok általában hamar megszűnésre ítéltetnek.
Így járt a hazai offshore rendszer is. Kevesen tudják, hogy 2005 végéig, a rendszer megszüntetéséig Magyarország is rendelkezett egy kedvezményes adózási lehetőséggel, amit az egyszerűség kedvéért csak magyar offshore rendszernek neveztünk. A magyar offshore társaságok három, majd később négy százalék társasági adót fizettek, és mentesek voltak a helyi iparűzési adó alól is, ugyanakkor nem végezhettek tevékenységet Magyarországon, és tulajdonosaik sem lehettek magyar magánszemélyek vagy társaságok. A magyar offshore rendszer rendkívül sikeres volt, külföldi befektetők több száz ilyen céget alapítottak az évek során. Az offshore cégek becslések szerint összességében több tízmilliárd forint adót fizettek be a költségvetésbe, és nem elhanyagolható szempont, hogy az ország ismertsége is növekedett az üzleti világban.
A magyar adójogszabályok az offshore rendszer megszűnése után is kínálnak lehetőségeket a nemzetközi adótervezésre. Pozitív fejlemény például a bejelentett részesedés fogalmának bevezetése, ami remélhetőleg elősegíti a holdingtársaságok letelepedését Magyarországon.
Érdemes lenne átgondoltan továbbfejleszteni a magyar adórendszert ebből a szempontból is, hiszen egy olyan lehetőségről van szó, amely akár hosszú távon is pótlólagos adóbevételekhez juttathatja a költségvetést.
