A NAPI Gazdaság cikke.
A vállalkozások nagy része jellemzően négyzetméteralapon jelenleg is fizet építmény-, illetve telekadót, de sokkal súlyosabb teherre számíthatnak, ha 2009-től a tervezett formában, értékalapon vetik majd ki ezeket - mondta lapunknak Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint a helyi adókról szóló törvény tervezett módosításában szereplő - a luxusadóból átvett - értékmeghatározást a lakóingatlanokra és üdülőkre szabták. Egy 100 négyzetméteres lakás esetén nem feltétlenül kiugró a fizetendő adó összege, de egy nagy kiterjedésű vállalkozási ingatlan esetén horribilis lehet - tette hozzá a szakértő, aki szerint a tervezett módosítás melléklete alapján nehéz lenne korrekt értékövezetet kialakítani ipari parkok, gyárak, illetve egyedi létesítmények esetén. Reálishoz közelítő számított értéket a tervezet szerinti rendszerben nem lehet meghatározni speciális létesítmények esetén, mivel összehasonlító adat ilyenkor nem áll rendelkezésre - hangsúlyozza Szmetana György. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) adószakértője szerint meg kellene hagyni a lehetőséget a települések számára, hogy négyzetméter-alapon is kivethessék az építmény- és a telekadót.
Elképzelhető, hogy problémák lesznek az egyedi ingatlanok kapcsán is, amelyeknél a befektetők speciális módszerek alapján határozzák meg a forgalmi értéket, általában a várható jövedelmek diszkontálásával - mondta lapunknak Demetrovics Gergely. A KPMG vezető adómenedzsere szerint azonban egy ilyen szabályozásnak nem lehet célja, hogy pontosan meghatározza még a különleges ingatlanok értékét is. Erdős szerint az egyes önkormányzatok erőpozíciójától is függ, mekkora terhet rónak a vállalkozásokra: egy könnyűszerkezetes ingatlannal rendelkező cég könnyebben szedi a sátorfáját, mint egy betonépítmény tulajdonosa, de nagy teher esetén utóbbinak is megtérülhet a költözködés. Egy önkormányzat legfontosabb célja általában, hogy a következő választási ciklusig minél nagyobb bevételt érjen el, amit lehetőleg nem a helyi szavazóktól szed be. Nem véletlen, hogy a nem lakáscélú ingatlanok után kétszer annyi - összesen 732 - önkormányzat szed építményadót, mint a lakás céljára szolgáló ingatlanok után.
Ha október elején az Európai Bíróság úgy dönt, hogy a helyi iparűzési adó nem ütközik a közösségi jogba és az építményadót a tervezett formában szedik be a vállalkozásoktól, akkor két komoly, nem profitalapú adó nehezedik majd rájuk, ami növeli a befektetések kockázatát - tette hozzá Erdős. A szakértő szerint ezért mielőbb tisztázni kellene a felmerülő kérdéseket.
