Ha nem következik be drámai fordulat a következő hetekben, 2008-tól új áfatörvény lép a tizenöt éves régi helyére. Az újrakodifikált törvény új szerkezetben és megfogalmazásban, új koncepciókkal, a silánynak ítélt rendelkezéseket lecserélve, az EU követelményeinek még jobban megfelelő módon szabályozza majd az általános forgalmi adóztatást Magyarországon.
A jelenlegi törvényre ráfér a megújítás. Sokszor nehézkes, helyenként túlszabályozott, rugalmatlan, az EU tagállamai közötti ügyletekre vonatkozó szabályok megjelenése óta pedig sokak számára egyenesen követhetetlen. A rengeteg toldozgatás-foldozgatás miatt az értelmetlen vagy kevésbé sikeres részeket már csak alapos újragondolással lehet kijavítani. A Pénzügyminisztérium (PM) illetékesei jól tudják ezt: pletykák szerint már legalább három éve alakul a mostani tervezet az illetékesek keze alatt. A 2004-es uniós csatlakozás idején is készült már hasonló - kevésbé drasztikus - anyag, és azóta évről évre felröppen a hír: jövőre jön az új törvény.
Az áfával foglalkozó szakembereknek most lesz mit újratanulniuk. Bár - az uniós szintű egységes szabályozás folytán - az alapvető rendelkezések megmaradnak, mégis nagyítóval kell keresni azokat a szakaszokat, amelyek megfogalmazása csak egy kicsit változott. Ha a cégek megszokás szerint fizetik az adót akár komplex ügyleteik után is, kezdhetik felülvizsgálni szokásaikat. A korábbi hatósági iránymutatások, állásfoglalások jelentős hányadát - amelyek a régi szabályokat magyarázzák - ki lehet dobni az ablakon. Feltehetően a PM és az APEH szakértőit a következő hónapokban kérdések sosem látott áradata temeti majd maga alá, mivel az adózók és tanácsadóik vélhetően újra felteszik az egy évtized során felmerült számtalan kérdést. Az új kommentárok, szakvélemények, magyarázatok felbecsülhetetlen segítséget nyújthatnak majd az elveszett adózóknak.
A változások köre igen széles. Különösen drasztikus változásokra lehet számítani az ingatlanok adóztatása kapcsán, valamint az adómentes, például pénzügyi tevékenységet folytató adózók körében. Szokatlan szabályozás jelenik meg az adókötelezettség keletkezésének időpontjáról és - sokadszorra - jelentősen átalakulnak a bizonylatolási követelmények. Könnyítéseket és szigorításokat, lehetőségeket és veszélyeket egyaránt rejt a tervezet. Hogy az új szabályok mennyire válnak sikeressé a gyakorlatban, azt előre nehéz lenne megjósolni. Érzékelhető és értékelendő, hogy a tervezet megalkotása során a pénzügyi tárca figyelembe vette a szakmai szervezetek álláspontját, véleményét is. Ennek ellenére könnyen elképzelhető, hogy néhány régi, bosszantó szabályt csak új, bosszantó szabályokra sikerül lecserélni. Régi igazság, hogy a legfelkészültebb adószakértő sem láthatja előre a gazdasági valóság komplexitását, és nem lehet kivédeni az egyéni érdekek ésszerűtlenségét. Nehéz adótörvényt a tervezőasztalon úgy megalkotni, hogy az a gyakorlatban is beváljon. Kívánjunk hát sok sikert az újszülöttnek, gratuláljunk a büszke szülőknek, de készüljünk fel: egy vadóc kisgyermekkel eleinte sok gond adódhat.
Egerszalóki Tímea