Az áfatörvényt gyakorlatilag teljes egészében újraszövegezik, a tervezet egyszerűbb, szabatosabb, könnyebben alkalmazható megfogalmazásokat használ. Ez ugyanakkor azt jelenti, hogy az évek során kialakult gyakorlat, az APEH vagy a Pénzügyminisztérium iránymutatásai, az elterjedt kommentárok jelentős része érvényét veszti - hangsúlyozza Földes Balázs, a KPMG szenior adómenedzsere.
Megnyirbált és kiterjesztett mentességek
A tervezet szinte teljes egészében félreteszi a korábbi meghatározásokat az adómentes termékekről és szolgáltatásokról, helyette az EU-irányelv értelmezéseit veszi át. Emiatt számos mentesség bizonyos személyi kötöttségekkel jár majd: egészségügyi ellátást, oktatást, szociális ellátást kizárólag közszolgáltató intézmények, sportszolgáltatást csak nem nyereségorientált szervezetek nyújthatnak áfamentesen, ezért számos magánintézménynek fel kell majd számítania az áfát - figyelmeztet Földes. Az adómentes pénzügyi szolgáltatások körét az eddigiektől jelentősen eltérő módon határozzák majd meg, ezért számos esetben felül kell vizsgálni, hogy egyes résztevékenységek milyen kategóriába tartoznak. Többen dönthetnek majd az alanyi mentesség mellett, a választásra jogosító felső értékhatár évi 4 millió forintos forgalomról 5 millióra emelkedik.
Enyhítenek a termékek ingyenes átadásának szigorú szabályain. A jövőben ezt csak akkor terheli áfakötelezettség, ha az adózónak vagy alkalmazottainak magánszükségletét, illetve a vállalkozástól idegen célokat szolgál. Így például a promóciós célú vagy beruházásokhoz kapcsolódó átadások nem járnak majd áfakötelezettséggel, ahogy az ötezer forintnál kisebb értékű ajándékok sem.
A jövőben nemcsak a pénzügyi intézmények és a számukra kiszervezett tevékenységet végzők választhatják a csoportos adóalanyiságot, hanem tevékenységtől függetlenül bármely belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozás. Ebben az esetben a csoporton belüli ügyletek után nem keletkezik áfakötelezettség (Napi, 2007. szeptember 13.).
Sokszínűbb lehet az arányosítás
Könnyebbséget jelent a cégek számára a számlázás szabályainak változása. A helyesbítő- és sztornószámla helyett minimális kötöttségek mellett bármely más dokumentum is alkalmazható a korábban kibocsátott számla módosítására. Az MNB-árfolyamok helyett a devizás számlák más belföldi hitelintézetek árfolyamai alapján is forintra számíthatók, de a számlán fel kell tüntetni az alkalmazott árfolyamot - figyelmeztet Földes. A szakértő hozzátette: az idegen nyelvű számlázást a jövőben a vevő előzetes beleegyezéséhez kötik. További pozitívum, hogy lehetővé teszik a gyűjtőszámlázást az egy napon belüli vagy akár az eladó egy adóbevallási időszakán (negyedév, hónap) belüli többszöri ügyletek esetében. Megszűnnek az áfa kiutalásának eddigi feltételei, bizonyos határértéket meghaladó mértékű, egyébként visszaigényelhető áfát a jövő évtől minden esetben kérhet az adózó.
Változnak a részben adómentes, részben adóköteles tevékenységet végzők esetében az arányosítás szabályai is. Földes szerint előnyös, hogy a jövőben a bevételarányos számítás helyett más módszerek is alkalmazhatók. Apró de értékes változás az is, hogy a bevételarányos megosztás esetén a levonható adó százalékos arányát felfelé kerekítheti majd az adózó. Hátrányos lehet viszont, hogy ingatlanbeszerzés esetén az eddigi tíz év helyett húsz éven keresztül kell az adózónak vizsgálni, milyen mértékben használja az ingatlant áfaköteles célra. Fontos szigorítás, hogy a bevételarányos megosztást választó adózók levonási arányszámát a 2006 előtti szabályokhoz hasonlóan ismét csökkenti majd a kapott támogatás, így a nem árkiegészítés jellegű támogatások áfalevonásra nem jogosító bevételnek számítanak majd a levonási hányad kalkulációja során. Főként a külföldi partnerek számára előnyös, hogy a késedelmesen bejelentkező adózók a bejelentkezés napját megelőző költségeik, beszerzéseik után is élhetnek adólevonási joggal.
Gyakorlat teszi a törvényt
Az EU áfairányelve lehetővé teszi, hogy amennyiben egy társaság értékesíti egy adott üzletágban használt eszközeit egy másik cég számára, akkor ezt a tranzakciót áfakörön kívüli eseményként kezeljék, a vásárlót pedig az áfa szempontjából az üzletágat értékesítő cég jogutódjának tekintsék. A régebbi tagállamok túlnyomó többsége által alkalmazott szabály lehetővé tenné, hogy az üzletág-értékesítésre jelenleg alkalmazott különböző megoldások helyett egységes, könnyen alkalmazható, rugalmas szabályok vonatkozzanak. Az új áfatörvényben a fentieket kizárólag eszközök apportja esetén teszik lehetővé, ezért az üzletág-átadások továbbra is átláthatatlan, bonyolult számlázási kérdéseket vetnek majd fel.
Az utóbbi években szinte követhetetlen, a gyakorlatban nehezen alkalmazható, ellentmondásos megítélések alakultak ki a garanciális típusú javításokhoz kapcsolódó áfa elszámolásáról, különösen a személygépkocsik értékesítésekor, de más területeken is. A témában jelenleg is folynak perek az APEH és adózók között. A kaotikus helyzet megoldása lehetne, ha az új törvény egyértelműen és világosan rendezné, hogy hasonló esetekben mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási joggal lehet-e élni, ám ez sajnos elmaradt.
Mint minden ilyen léptékű munkában, az áfatörvény új tervezetében is találhatók feltehetően félreértésekből, elírásokból, apróbb tévedésekből eredő hibák - állítja Földes. Az adószakértő szerint a korábbi tervezetekhez képest a jelenlegi változat már számos ilyen hibát orvosolt, de néhány ponton még mindig felmerül az elírás gyanúja. Egyes esetekben problémát okozhat, hogy a tervezet különféle rendelkezései között nem minden esetben egyértelmű a kapcsolat. A hivatkozások alapján több helyen nem világos, hogy egyes fogalmak, szabályok hogyan alkalmazandóak közösen. Földes szerint az ilyen jellegű értelmezési nehézségek megoldásait feltehetően a gyakorlat alakítja majd ki.
Egerszalóki Tímea