Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- Az EU költségvetésének 2008-as felülvizsgálatához az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso "tabuk nélküli" alapos együttgondolkodást ígért. Mégis, az első, vitára, konzultációra felszólító bizottsági szövegből hiányzik az európai közvetlen adó bevezetésének gondolata, amely radikálisan átalakíthatná a tagállamok hozzájárulásának mai mechanizmusát. Ön még hivatalba lépése előtt, az Európai Parlamentben történt meghallgatásán az uniós adó mellett érvelt...
- A költségvetésért felelős Dalia Grybauskaite nem vette bele előterjesztésébe a közvetlen uniós adót, és én nem éreztem szükségét annak, hogy én vessem fel. Amikor 2005-ben lehetőségeket dolgoztunk ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a fejlődő világnak nyújtandó segítség anyagi forrásait adópolitikai lépésekkel megteremteni, benyújtottam egy javaslatot. Ez ötféle lehetőséget tartalmazott a kerozinadó, a repülőjegyadó, a nagy pénzügyi tranzakciók megadóztatása, az áfakulcsok növelése és a földi üzemanyagok adótartalmának növeléséről. A pénzügyminiszteri tanács (ecofin) előtt mindegyik javaslat elvérzett, egyébként nagyon racionális érveléssel. Akkor arra jutottam, hogy egy ilyen uniós adó bevezetésének az esélye nagyon csekély, tehát nem látom értelmét, hogy én kezdeményezzem.
- A napokban szemináriumon értékelték az EB eddigi munkáját. Mire jutottak?
- Félidős mérleget vontunk, és arra jutottunk, hogy ma az EU sokkal jobb helyzetben van, mint volt 2004-ben, és ebben a bizottságnak is szerepe van. Megszületett a 2007-2013-as költségvetés, a szolgáltatási direktíva, újrafogalmazódott a versenyképesség fokozásáról szóló lisszaboni stratégia, döntés született egy integrált energia- és éghajlatpolitikáról. Megoldódni látszik az alkotmányozás kérdése is. Most már nem új kezdeményezésekre van szükség, inkább a már az asztalon lévő javaslatok és döntések végrehajtására koncentrálunk.
- Az egyik ilyen az áfacsomag, amelyről csaknem megállapodott az ecofin, aztán Portugália támogatásával Luxemburg vétót emelt. Mit várhatunk a portugál elnökségtől, ismét napirendre tűzi?
- Az áfacsomag legfontosabb eleme, hogy szakít a mai gyakorlattal, vagyis ne a szolgáltatást nyújtó cég telephelye szerinti országban, hanem a szolgáltatást igénybe vevő cég vagy magánszemély országában történjen az áfa megfizetése. Ez például Magyarország esetében azt jelenti, hogy a döntően elektronikus úton nyújtott szolgáltatások, például letölthető internetes program utáni áfánál ezentúl a magyar kulcsot kell megfizetni. A soros elnökség általában abban a kérdésben vállal szívesen kezdeményező szerepet, amely számára különösen fontos. Íratlan szabály azonban, hogy az EU soros elnöke politikájában a nemzeti érdek érvényesítése nem játszik főszerepet, ellenkezőleg, akkor a nemzeti érdeket kissé háttérbe szorítva a közös európai érdeket igyekszik érvényre juttatni, tehát a megegyezésért munkálkodik. Portugália, amelynek voltak fenntartásai az áfacsomaggal szemben (Madeira különleges státusa miatt), most soros elnökként elkötelezte magát, hogy decemberig megszülessen a végleges megállapodás, és akkor 2010-től hatályba léphet.
- Bár Máltának és Franciaországnak is voltak fenntartásai, az igazi kerékkötő Luxemburg volt, ahova rengeteg szolgáltató cég költözött éppen az alacsonyabb áfakulcs miatt...
- Málta a tengeri szolgáltatás, hajóbérlés, -kölcsönzés ügyében szeretne pontosítást elérni, Franciaország pedig az ellenőrzés erősítését tartja fontosnak. Úgy látom, hogy mindkét probléma megoldható, mint ahogy nem félek attól sem, hogy Luxemburg kitart a vétója mellett. Feltűnt, hogy júniusban Jean-Claude Juncker pénzügyminiszter és kormányfő úgy fogalmazott, hogy "ma én erre nem tudok igent mondani", amiből azt szűrtem le, hogy ez nem végleges vétó, tehát derűlátó vagyok.
- Annak ellenére, hogy az áfacsomaggal Luxemburgra hatalmas anyagi veszteség vár?
- Ez így van, Jean-Claude Juncker szerint a GDP egy százalékát veszítik el. De véleményem szerint Luxemburg ellenállásának az volt az oka, hogy a német elnökség nem fordított megfelelő figyelmet a meggyőzésére. Ezért a portugál pénzügyminiszterrel is megállapodtunk, hogy lépéseinket gondosan összehangolva dolgozunk Luxemburg aggályainak elosztásán.
- Luxemburg is egyike volt azon országoknak, amelyek kiharcolták, hogy a banktitok védelmében még nem kell kiadniuk az adatokat a nem rezidens ügyfeleik megtakarításai után járó kamatokról. Az úgynevezett forrásadót ők maguk tartják vissza és utalják át egy összegben az ügyfeleik adóhivatalának. A várt milliárdok helyett azonban csak száz-kétszázmillió euró került vissza. Valami mintha nem működne...
- A forrásadóról szóló megállapodás 2005 óta van érvényben, és jövőre lesz esedékes a felülvizsgálata. Tény, hogy eddig a vártnál kevesebb folyt be, azonban ez az összeg csak a visszatartott, évről évre növekvő kulccsal adóztatott forrásadóról szól, amelynek egy részét átutalják az adófizetésre kötelezett hazájának. De volt egy másik lehetőség is, nevezetesen, hogy az ügyfél beleegyezésével például a luxemburgi bankok információt küldenek a nem rezidens adóhivatalának, és az rója ki a kihelyezett bankbetét utáni adót. Ennek a mértékéről viszont nincs adatunk. Amikor 2008-ban felülvizsgáljuk a rendszer működését, erre is ki kell majd térnünk. Egyébként a bizottság mandátumot kapott a pénzügyminiszteri tanácstól, hogy kétoldalú megállapodás keretében terjesszük ki a rendszert néhány nem európai adóparadicsomra. Hongkong kész tárgyalni, valószínűleg jövő év elején ülünk le vele. Szingapúr előbb az alkotmányára hivatkozva elutasította, majd nemrégiben nálam járt a nagykövetük és jelezte, hogy kész egy technikai jellegű konzultációra, de csakis az álláspontok jobb megismerésére... Portugália pedig megpróbálja jobb belátásra téríteni Makaót, amely még csak nem is válaszolt a fölkérésre.
- Gordon Brown brit kormányfő még pénzügyminiszterként javasolta, hogy a környezetbarát háztartási eszközök utáni áfát mérsékeljék, ösztönözve az ipart és a fogyasztót az energiatakarékosságra. Mi a javaslat sorsa?
- Gordon Brown javaslatával szimpatizálok, de ez idő előtt kinyitná a vitát. Véleményem szerint ugyanis a csökkentett adókulcsok kérdését összefüggéseiben, egyszerre kellene javaslat formájában az ecofin elé tárni. Egyébként decemberben kerül a miniszterek elé a csökkentett áfakulcsok alkalmazására készülő javaslat. Ennek egyik eleme, hogy 2010-ig meghosszabbítanánk azokat a rövidesen lejáró derogációkat, amelyeket az új országok kaptak a csökkentett áfakulcs korábbi használatának megőrzésére. Ezzel időt nyerhetnek az egész rendszer felülvizsgálatára. Egy dán céggel készíttettünk is egy nagy tanulmányt az áfa belső piacra, versenyképességre, foglalkoztatottságra gyakorolt hatásáról.
