Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság cikke
- Hogyan minősíthetők a Pénzügyminisztérium kiszivárgott adójavaslatai: átfogó átalakításra készül a tárca vagy csak apróbb részletek változnak?
- Az általam megismert tervekben csak kisebb módosítások látszanak, még a szokásos évi adóváltozásokat sem haladja meg a mostani hatásfoka. Hiányolom például az adóadminisztráció beharangozott jelentős mértékű csökkentését.
- A csomag kapcsán sok szó esett a luxusadóról, illetve az értékalapú ingatlanadózásról. Van elmozdulás a vagyonadóztatás irányába?
- Nem, de ez ügyben óvatos vagyok, mert bár valóban kívánatos lenne, jelenleg nem látjuk a feltételeit egy ilyen rendszer kiterjesztésének. Rossz megoldásnak tartom, ha a luxusadó szerinti övezeti besorolást veszik át, mert az igazságtalanság. Nem tükrözi ugyanis az ingatlanok valós forgalmi értékét. Akár egymás mellett fekvő családi házak esetében is óriási árkülönbségek lehetnek, erről ingatlanközvetítők tudnának sokat mesélni. Az, hogy miből épült a ház, milyen a komfortfokozata, fontos, de nem az egyedüli meghatározója az ingatlan értékének. Akár többszázalékos áreltérést is okozhat például, hogy a lakást berendezve vagy anélkül értékesíti az eladó.
- Ezek örök ellenérvek az ingatlanadózással szemben. Lehet egyáltalán ideális értékmeghatározást bevezetni, amely figyelembe vesz minden egyes tényezőt?
- Tökéletes értékelési rendszer nincs.
- Az önkormányzatok bevételeit növelheti az értékalapú adózás?
- A nagytelepüléseken, ahol van ingatlanforgalom, legalább lesz mit figyelembe venni az adóalap számításakor. A kisebb önkormányzatok esetében azonban ez a segítség sem áll majd rendelkezésre. A költségeket valószínűleg növelni fogja az adminisztráció. Úgy gondolom, az értékalapú építmény- és telekadó nem hoz majd többletbevételt a mostani, négyzetméter szerinti adóalaphoz képest. Ne feledjük, 2009-ben nagyon közel leszünk a választásokhoz.
- Az adótervek hogy változtatják a vállalkozások terheit?
- Fonák módon egy egyszerűsítés okozhat többletterhet a vállalkozásoknak. A kisebb hozzájárulások összevonása 5,5 százalékos járulék alá a kkv-knak jelentene tehernövekedést. Szerintem nem is fog átmenni a parlamenten. A fejlesztési tartalékképzés feltételeinek változása pozitív előjelű, bár én hiányolom a számításokat, hogy hány vállalkozás vette ezt egyáltalán igénybe. Úgy gondolom, ezzel a lehetőséggel a kkv-k csak korlátozott mértékben éltek, inkább adómegtakarítási, mintsem valós fejlesztési igények motiválhatták őket. Ráadásul még ki sem futott a felhasználásra rendelkezésre álló négy év. A héten az érdekképviseletek egyeztetnek a PM-mel, ahol ennek a javaslatnak egy "mutáns" verzióját nyújtják be.
- Az idei adócsomag mennyire koherens az adózási al-kerekasztalban folyó munkával? Egyáltalán, hogy állnak, mikorra lesz kész javaslatuk?
- A jövő héten lesz az első ülésünk, a kutatóintézetektől szeptember, október végére érkeznek be a kért vizsgálatok, így talán novemberre elkészülhet az egyes témákat első körben lezáró összefoglalónk. Ami az idei adócsomagot illeti, a kis elvonások összefésülése egybevág a mi elképzeléseinkkel, bár nem abban a formában, ahogy azt a PM tervezi. Ezen az úton kell tovább haladni, például a bérre rakódó járulékoknál.
