Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
– A miniszterelnök és pénzügyminisztere szerint most nincs esély átfogó adóreformra, de az adórendszeren belüli súlypontok áthelyezésére igen. A korábbi évek tapasztalatai alapján mire lehet számítani egy ilyen bejelentés után, hol lehetnek változások?
– Bár kérdéses, hogy adóreform szintű változtatásnak minősül-e, de várható az adóalap szélesítése, az adózás és járulékfizetés körébe bevont jövedelmek kiszélesítésének szándéka. E céltól elválaszthatatlan az ellenőrzési gyakorlat megváltoztatása. Az adórendszernek további várható új eleme lehet a vagyoni típusú adóztatás kialakítása, illetve széles körű alkalmazása. Ennek 2008-as bevezetése mindenesetre egyre inkább megkérdőjeleződik.
– A kormány rövid távon nem tud jó döntést hozni: vagy a költségvetés bevételeire, vagy a regionális versenyképesség javítására figyel. Adószakértőként hogy látja: mennyi mozgástere van a kormánynak? Hogyan tudna a legjobban egyensúlyozni?
– A versenyképességnek nem elsődleges fontosságú szempontja az általános adószint. A kiszámíthatóság, ideértve az adórendszerét is, sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint pár százalékpontnyi adóteher-változás. E téren az elmúlt években kevés volt a pozitív tapasztalat. Célszerű lenne elkerülni a hirtelen változtatásokat, helyettük jól átgondolt, időben kommunikált, megfelelően kodifikált jogszabály-változtatásokat kellene megvalósítani.
– Túl vagyunk az év első negyedén. Üzleti partnereiktől milyen visszajelzéseket kapnak, hogy „ízlenek” nekik a megszorító csomag adóintézkedései?
– Az új adónemek, illetve egyes új szabályok érezhetően problémákat okoztak az adózóknak. Az adórendszer bonyolultabb lett, a rohamtempóban készült törvénymódosítások hibákat tartalmaztak, a jogalkalmazás a gyakorlatban sok esetben problematikusnak bizonyult.
– Sikeresnek tekinthető-e a kormány azon törekvése, hogy minél több állampolgárt, céget vonjon be az adófizetők körébe?
– A minimumadó-szabályozás alkotmányos bukása e tekintetben kudarcnak tekinthető. A változtatások hatása hosszabb távon mutatkozhat meg. Egyes új szabályok – a vagyonosodási vizsgálatok, az ellenőrzési kapacitás növekedése – inkább pszichikai hatásokkal járhatnak, azok is rövid távon.
– Az Alkotmánybíróság előtt van még a különadó ügye. Az eddigi döntések fényében mire lehet számítani?
– A házipénztáradó és a minimumadó kapcsán felvetődött főbb alkotmányossági aggályok a különadó tekintetében várhatóan nem kerülnek elő, mindazonáltal nehéz jósolni. A különadónak mindenesetre jobbak az esélyei az „életben maradásra”.
– Értesüléseink szerint a „renitens” fővárosi cégek újból elkezdték fizetni a helyi iparűzési adót (hipa), azt követően, hogy a hasonló olasz ügyben az olasz állam javára döntött az uniós bíróság. A cégeknek meg kell barátkozniuk a gondolattal, hogy ezt az adót egy ideig még fizetniük kell?
– Igen, az Európai Bíróság előtt lévő iparűzési ügy várhatóan nem lesz sikeres. Ráadásul a hipa beharangozott 2008-as eltörlése már hatályon kívül került, így rövid távon, a helyi adóztatás rendszerének gyökeres megváltoztatását megelőzően valószínűleg nem szűnik meg a hipa.
