Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A KPMG tanácsadó cég szakértői szerint komplex problémát hordoz magában a magyar adórendszer. A kodifikáció, a fiskális szempontok és az emberi magatartásminták egységesen határozzák meg egy adórendszer minőségét. Az adójogszabályok például számos ellentmondást hordoznak magukban, de az értelmezési nehézségek egy része nem tartalmi, hanem – leegyszerűsítve – nyelvtani, fogalmazásbeli eredetű. Ám önmagukban a jobb minőségű törvények sem jelentenek garanciát egy jobb adórendszerre. Fontos, hogy a jogszabályok szelleme érvényesüljön a gyakorlati alkalmazás során. Ez érvényes az adóhivatal munkájára, de ugyanígy az adófizetőkre is. A tapasztalatok szerint a vállalkozások egy része „nem kezeli rangjukon” az adóügyeket, míg az állampolgárok többségében a mai napig nem gyökeresedett meg az adótudatos magatartás.
Jó példa az adószabályok részletezettségének végleteire a tavaly napvilágot látott, mintegy nyolc paragrafusból álló, kis túlzással három külön adónemet szabályozó pár oldalas „különadó”-törvény, valamint az szja-törvény, amelynek csak a melléklete 16, apró betűkkel sűrűn teleírt oldalra rúg – hoznak egy példát a KPMG szakértői. Míg előbbinél a törvény által használt fogalmak meghatározásának hiánya, illetve azok más, kapcsolódó jogszabályokhoz való viszonyának rendezetlensége jelenthet problémát, addig a személyi jövedelemadózásban a törvényben lévő számos, egymással gyakran ellentmondásban lévő szabály okozhat fejtörést.
Az adórendszer bonyolultsága azonban nemcsak a törvények szintjén, a gyakorlatban is jelentkezik. A magyar bevallások hírhedten hosszúak, túlrészletezettek, bonyolultak – állítja Földes Balázs, a KPMG adómenedzsere. A bevallások nagy mennyiségű, részletes, nehezen beszerezhető adatra kérdeznek rá. Az adócsalások elleni küzdelem jegyében persze ez érthető, másrészt viszont rengeteg, gyakran nehezen belátható szükségességű adat kerül így a bevallásokba, amelyek már ránézésre is elrettentő képet nyújtanak.
Az adózói kultúra is sok kívánnivalót hagy maga után Magyarországon. Nyugat-Európában természetes, hogy egy közepes méretű vállalatnál külön csoport foglalkozik az adóügyekkel, külön adózási vezető irányítása alatt. A napi adminisztráción túl biztosítják, hogy nem maradnak kihasználatlanul az adórendszer nyújtotta lehetőségek, ugyanakkor nem sértik meg az adózási szabályokat sem. Ezzel szemben Magyarországon gyakran ugyanaz a személy könyvel, készít adóbevallásokat, számláz és állít össze vezetői jelentéseket is. Így, bár a magyar cégek is végső soron hasonló időt fordítanak az adózási ügyekre, mint külföldi partnereik, de az erőforrásokat kevésbé összehangoltan, kevésbé hatékonyan használják fel.
(A KPMG által összegyűjtött szempontokról bővebben a www.napi.hu internetes oldalon olvashatnak.)
